Magyar gyári munkásság [antikvár]

Háború vagy hadikészültség idején a közgazdasági érdeklődés, elsősorban a termelésre szokott irányulni. Minden háborús vagy hadikészültségi erőkifejtés többé-kevésbé tetemes túlfogyasztást szokott jelenteni. Ennek ellensúlyozására kell ilyenkor figyelmünket a termelés lehető fokozására összpontosítanunk. Valószínű azonban, hogy a hadikészültségi állapot és a háborús veszély elmultával kérdéseire fog eltolódni. A hadikészültséggel kapcsolatos túlfogyasztás nyomában feltétlenül az általános életszínvonal süllyedésének kell járnia. Ez a következmény pedig a tőkében viszonylag szegény és jelentékeny jövedelemeloszlási különbségektől sujtott országokban, amelyekhez Magyarországot is sorolnunk kell, különösen nagy súllyal esik latba. Előrelátható, hogy az alsó jövedelemeloszlási rétegek a háborús zaj elmultával megint fokozott nyomatékkal fognak nagyobb karéj kenyérért jelentkezni és hogy ilyképpen a jövedelemeloszlási versengés ismét erősebben fog kiéleződni. Igen fontos, hogy az akkor majd felmerülő gyakorlati kérdések megoldására legalább gondolatilag már most minél alaposabban készüljünk fel.Ezt a célt szolgálja a jelen munka, amidőn szigorúan tárgyilagos helyzetképet kíván nyujtani a magyar gyári munkásság életszínvonaláról. Szerzői következetesen az "audiatur et altrea pars" elvének alapján állnak; munkájuknak egyetlen gyakorlati célkitűzése az, hogy a tények pártatlan megállapításával becsületesen egyengessék a későbbi jövedelemeloszlási fejlődés útját. Erre a törekvésükre való tekintettel tudatosan mondanak le a felületes népszerűség muló babérjairól és kerülik a szóvirágokkal díszelgő, érzelmileg aláfestett gondolatmeneteket. A lehetőséghez képest egységes rendszer szempontjai szerint tárják fel és mutatják be a gyáripar különböző ágazataiban foglalkoztatott munkások életviszonyait. Vizsgálódásaikban a szorosabb értelemben vett közgazdasági megfontolásokon kívül, figyelmet szentelnek tágabb társadalomelméleti vonatkozásoknak is. Az olvasó azonban már eleve készüljön el arra, hogy itt nem holmi divatos "gyárkutatás" szórakoztató olvasmányát, hanem pontról-pontra tudományos alapossággal lemért adatok komoly és tárgyilagos egybefűzését kapja.A munka szerzőinek javarésze hosszú évek óta közvetlen irányításom alatt fejlődik. Munkaközösséget egy gyáripari vezető és egy gyáripari munkás bevonásával egészítették ki. Noha az egyes fejezetek tartalmáért szerzőik viselik a felelősséget, az egész munka szelleme ennek a munkaközösségnek a terméke. Adataikat hivatalos hivatalos statisztikai feldolgozás hiányában nagyrészben közvetlenül az egyes vállalatoktól, érdekképviseletektől és munkásszervezetektől szerezték be. Fáradságos helyszíni felvételektől sem riadtak vissza. Az ugyanarra a kérdésre vonatkozó, de különböző forrásokból eredő adatokat egységes módszer és kölcsönös megbeszélések segítségével igyekeztek közös nevezőre hozni.Fáradozásunknak örvendetes eredménye lenne, ha a hazai társadalomleírás ifjú művelőit egyéb területek hasonló módszerrel való feltárására tudná sarkalni. Kétségtelen, hogy az itt feltárt szempontokat a gazdaságpolitikai irányítás különböző szervei is hasznosan tudják majd értékesíteni.