A meg nem gondolt gondolat [antikvár]

1. A szavak fajtalansága"Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell." Wittgenstein ezzel a meghökkentő gondolattal fejezi be Logikai-filozófiai értekezését, mi viszont e mondat jegyé-Űben indítjuk a mindennapi antiszemitizmusról szóló tanulmányunkat (Wittgenstein 1963.177). Eszerint semmit sem szabad kimondani, csak azt, amit mondani lehet, azaz a természettudomány tételeit. A többi, néma csend."E szavakat az élettől búcsúzó Hamlettől idézem, aki barátjára, Horatióra hagyja a feladatot, hogy beszélje el Fortinbrasnak a történteket, győzze meg igaz ügyéről a kétkedőket. Mit tehet Horatio? Ha osztja a wittgenstei-ni szkepszist, akkor a csupasz tényekre kell szorítkoznia: elmondhatja, hogy mi történt. De elmondhatja-e? Hiszen Hamlet arra szólította föl, hogy győzze meg igaz ügyéről a kétkedőket, s az nyilvánvaló, hogy a puszta tények magukba zárt világot képeznek, melynek természettudományos kifejtéséből legfeljebb Hamlet halálának okai ismerhetők meg. Hogy igaza volt-e Hamletnek vagy sem, arról Horatiónak nem volna szabad nyilatkoznia. A királyfi tragédiáját is az okozza, hogy maga sem volt képes eldönteni, voltaképpen mit kell tennie. Ezen a szinten csak annyi bizonyos, hogy volt valamilyen feladata Hamletnek, de hogy mi volt ez, igaz vagy hazug eszme hatalmában élt-e, azt nem mondhatjuk meg.