Bővebb ismertető
A társadalomtudomány eleddig kevésbé művelt területei között (minden logikai rend nélkül) az alábbiakat sorolhatjuk föl: bevándorlás; faji előítéletek; kulturális asszimiláció; fajok és nemzetiségek szellemi és erkölcsi értékeinek összehasonlítása; bűnözés, alkoholizmus, csavargás és az antiszociális viselkedés egyéb formái; nacionalizmus és internacionalizmus; demokrácia és osztálytagozódás; teljesítmény és boldogság, különös tekintettel az egyén viszonyára azokhoz a szerepekhez, amelyek cselekedetei társadalmi keretéül szolgálnak; milyen mértékű individualizáció lehetséges anélkül, hogy a társadalom szétesne; a tradíció által létrehozott reflektálatlan társadalmi kohézió, valamint a közösségi célok és eszközök racionális különbség; új és kívánatos attitűdök és értékek forradalom nélküli bevezetése; még általánosabban: egy újfajta társadalomirányítás bevezetéséhez legpraktikusabb törvényszerűségei legalább annyira kielégítően, mint amennyire világ fölötti hatalmunkhoz.
Bár minket elsősorban ezek a kérdések érdekelnek, de meggyőződésünk, hogy a társadalmi problémák kutatásához úgy kell hozzáfognunk, hogy az adott társadalmakat előbb egymástól elkülönítve tanulmányozzuk a maguk objektív teljességében, s majd csak azután hasonlítjuk össze őket. Jelen tanulmány nem kizárólag, sőt még elsődlegesen sem a lengyel paraszt iránti érdeklődésünk kifejeződése (bár arra, hogy ezt a társadalmat választottuk, hatással volt a kivándorlás problémája és még néhány alább kifejtendő szempont - lásd a könyv 73. és következő oldalait); a lengyel parasztot inkább azért választottuk, mert lehetőséget adott egy olyan nézőpont és módszer szemléltetésére, amelyet a könyv első részében, a módszertani fejezetben körvonalaztunk. Tanulmányaink érvényességi körét akkor lehet a legmegfelelőbben megítélni, ha erről a tényről egy pillanatig sem feledkezünk meg.