kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Barabás Endre - A megindult falu [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/614/4584614.jpg "Barabás Endre - A megindult falu [antikvár]")
A megindult falu [antikvár]
Barabás Endre, Benedek Elek, Galgóczy Károly, Jakab Elek, Petelei István, S. Bíró Géza, T. Nagy Imre
A falutörténeti irodalom számbavétele már az első lépéseknél azt bizonyítja, hogy az 1848-as és következő nemzedék értelmiségének soraiból nem kevés számú gazdasági író, történész, etnográfus, újságíró, szociológus, valamint falusi'értelmiségi fordult segítő szándékkal az életmódváltás nehézségeivel küzdő erdélyi parasztság felé. A korhoz viszonyítva jelentős faluirodalom keletkezett. Ennek az első világháborút megelőző, kezdeti időszakából válogattuk e kötet anyagát, mely egyben...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2240 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A falutörténeti irodalom számbavétele már az első lépéseknél azt bizonyítja, hogy az 1848-as és következő nemzedék értelmiségének soraiból nem kevés számú gazdasági író, történész, etnográfus, újságíró, szociológus, valamint falusi'értelmiségi fordult segítő szándékkal az életmódváltás nehézségeivel küzdő erdélyi parasztság felé. A korhoz viszonyítva jelentős faluirodalom keletkezett. Ennek az első világháborút megelőző, kezdeti időszakából válogattuk e kötet anyagát, mely egyben tájékoztat a két világháború között kibontakozott nagyszabású falukutatás előzményeiről is.
E műfaj születésénél a legkülönbözőbb szakterületek tollforgatói bábáskodtak. Szembetűnő mégis, hogy az már kezdetekor sok szállal kötődött a tulajdonképpeni irodalomhoz. A válogatás e vonatkozásban előnyben részesíti azokat az írásokat, amelyek a tényközlés mellett az olvasás élményszerűségét is ígérik az olvasónak. Ám lehetséges, hogy még így is sok e kötetben az agrárviszonyokat összegező statisztikai adat, s ez megtöri a szövegek folytonosságát. Azonban a polgárosuló erdélyi falu tágabb értelemben vett irodalmáról lévén szó, nem mondhattunk le e kétségkívül nehézkesebb szövegekről sem.
Termékadatok
Cím: A megindult falu [antikvár]
Szerző:
Barabás Endre
,
Benedek Elek
,
Galgóczy Károly
,
Jakab Elek
,
Petelei István
,
S. Bíró Géza
T. Nagy Imre
Kiadó: Kriterion Könyvkiadó
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9732606363
Méret: 100 mm x 170 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............