A vergődések évei [antikvár]

Részlet:Magunknak élünk teljesen...A polgárság intézményéről ma már keveset beszélnek. Megkülönböztető státus volt. Középkori szabadalmazott városok előjogokat élvező lakosságát illette. Az iparral, kereskedelemmel, művészetekkel, tudománnyal foglalkozó városi lakosokat különböztette meg a falun lakó, jobbágyterhekkel sújtott parasztoktól, vagy a még kiváltságosabb papságtól, nemességtől, katonáktól. Mifelénk igazi jobbágyság csak a török előtt lehetett. De a néhai földesúr, Török Bálint ivadékai kivesztek. Szabadka - mint kincstári zsákmány - a császárt szolgálta.Szállások. Szétszórt, boldog rendetlenségben. Viskók, nádas putrik, fáradt kútágasok... Jószág. A föld még nem birtok. Van belőle bőven. A jószág! (Azt nem császár adta.) Abból annyi van mindenkinek, amennyit szerzett. A szerzés megkezdődött. A katonák ideédesgették a rokonságot, később pedig az idegeneket. Az adómentesség miatt. Az ilyesmire mondják: a tőke elsődleges felhalmozódása. Jó világ volt, csak nem sokáig tartott.