Családok közelről [antikvár]

eloszo Sok családot alapjaiban ráztak meg az utóbbi évtizedek társadalmigazdasági rengései, de magát a családot mint társadalmi intézményt nem tudták megingatni. A szociológusok hűvös meghatározása szerint a család társadalmi alapegység, az emberek zömének azonban sokkal több ennél: meleg fészek, mindennapi menedék a gondokkal küszködő felnőtteknek éppúgy, mint a megriadt gyerekeknek, de mentsvár - mert létforma - a harmonikus közegben élőknek is. Mentsvár volna azoknak a zaklatott életű, a poklok bugyraiba jutott embertársaknak is, akik maguk tépték el a családi kötelékeket, s már nem találnak vissza az elveszett Édenbe. Megnyugtató az emberi jövő szempontjából, hogy a család sok mindent kibír: tektonikus rengéseket és anarchista támadásokat. A nemzetközi családév rendezvényei ráirányították a társadalom figyelmét a családok helyzetére, ennek nyomán szinte beleivódott a lelkekbe a családév mottójában megfogalmazott gondolat: Családra mindenkinek szüksége van, a család mindenkire számít. Erről győzi meg az olvasót ez az antológia is, mely a Nemzetközi Családév alkalmából meghirdetett szociográfiai pályázat öt nyertes, valamint hét dicséretben részesített pályamunkáját tartalmazza. A közzétett írásokat háromtagú zsűri választott ki a beküldött 69 pályamű közül. Kötetünkben a dolgozatokat szerkesztett és némileg rövidített formában adjuk közre. A rövidítésekre minden esetben terjedelmi okok miatt volt szükség; igyekeztünk a szerkesztői beavatkozást a szerző gondolatainak sérelme nélkül elvégezni. Apályamunkákhoz nem kívánunk magyarázatot fűzni, azok magukért beszélnek. Mindegyik ékes bizonysága annak, hogy a család életünk és boldogságunk legeslegfontosabb kerete, ahol - Kosztolányi Dezső szavaival - „minden oly szép, még a csúnya is, a fájdalom, a koldus-gúnya is".