Fiatalok a térségben [antikvár]

VitaindítóKét évtizeddel a rendszerváltás után a székelyföldi térségben is fokozatosan teret nyert az a meggyőződés, hogy a fiatalok, s különösen a fiatal szakemberek térségi szerepvállalása a társadalmi modernizáció egyik kulcsfontosságú eleme. E meggyőződés ellenére azonban a fiatalok térségbeli helyzete még mindig kedvezőtlen. A generációs váltás jó néhány területen kimutatható, különösen ami a szervezeti és közéleti szerepvállalást illeti, ugyanakkor a fiatalok munkaerőpiacra való bejutása kedvezőtlen, a térségi intézményekben való érvényesülés üteme - néhány önkormányzatot kivéve -meglehetősen lassú.Mindennek természetesen többféle oka van, ezek nagyobb része sokak számára jól ismert. A gazdasági és munkapiaci környezetet jó pár éve a recesszió határozza meg, maga a vidék nem vonzó a tehetséges fiatalok számára, a hivatalok jelentős része kevés esélyt ad a fiatal szakembereknek. Ugyanakkor a fiatalok társadalmi szerepvállalását fékezi az is, hogy ők maguk sok esetben tudatosan késleltetik a tanulási ciklus lezárását, s a családok is sok esetben támogatják a fiatalok parkolási" gyakorlatát.A fentiekben bemutatott, önmagában is ellentmondásos térségi környezet többféle magatartástípust alakít ki a pályakezdő vagy a munkapiaci belépés előtt álló fiatalok körében. A két legnagyobb csoportot azok alkotják, akik a valahogy lesz", illetve az addig tanulok, amíg lehet" jelszavakkal körülírható magatartást választják. A határozottabbak, kreatívabbak, nagyobb személyes ambíciókkal rendelkezők körében - ez a csoport méretében jóval kisebb, mint az előző kettő - szintén két domináns magatartást tapasztalhatunk, ezek azonban egymástól gyökeresen eltérnek. A kisebb létszámú csoportok egyike azokból áll, akik a nem érdemes itthon maradni" szlogen jegyében az érvényesülést a térségen kívül keresik. Ugyanilyen jól körvonalazható azonban ma már az a csoport is, amelynek tagjai határozottan vallják azt, hogy itthon is lehet".Amikor föltesszük azt a kérdést, hogy mit lehetne tenni, illetve ki tudna valamit tenni a fiatalok térségi szerepvállalásának növelése érdekében, akkor célszerű figyelembe venni a fentiekben jelzett tagolódást. Már rövid távon is eredményre vezethetne az, ha az itthon is lehet" elvet követő fiatal szakemberek az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kapnának akár a foglalkoztatók, akár az anyagi támogatásra hajlandók, akár a média részéről. A változás másik járható útja az lehetne, ha az alkalmazók (hivatalok, szervezetek, vállalkozások) tudatosan törekednének arra, hogy a frissen alkalmazott fiatal szakembereknek az adott munkahelyen tényleges esélyt adjanak. Olyan munkakörökkel, szakmai feladatokkal bízzák meg, amelyekben a mai egyetemeken szerzett újszerű tudást tudják hasznosítani. Ilyen alkalmazói magatartást ma még kevés helyen lehet tapasztalni,