Nemzetiség - felelősség [antikvár]

Ennek a könyvnek a terve öt esztendeje született, 2000 májusában, amikor Gáli Ernőtől búcsúztunk. Az elmúlással perlekedve fontolgattuk, mit tehetünk azért, hogy műve tovább éljen az időben, és folytatódjék az a párbeszéd, amely termékenyítő gondolkodásának a lételeme, mozgásformája volt. Első lépésként magától értetődően közel negyedszázadon át vezetett naplójának kiadása kínálkozott. Ez a rendhagyó mű, a mélyrehatoló személyes vallomás, a lényeglátó korrajz és a társadalomelméleti elemzés sajátos elegye, 2003-ban látott napvilágot két fokos kötetben. A másfél évtizeden át rejtegetett, majd 1989 után már kedvezőbb körülmények között papírra vetett feljegyzéseket a füzetekbe rögzített kéziratból a méltó hitves, Gáli Éva tette hozzáférhetővé, és az avatott irodalomtörténész-szerkesztővel, Dávid Gyulával együtt rendezte sajtó alá (Napló I. 1977-1990; Napló II. 1990-2000; Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003). Gáli Ernő naplója széles körű, máig gyűrűző visszhangot váltott ki. Túl a kivételes szellemi és etikai teljesítményt megillető elismerésen, a méltatások ismételten jelezték, hogy Gáli Ernő sokrétű munkássága gondolatgerjesztő erejű és jellegű. Állandó szellemi felajzottság, nyugtalan és nyugtalanító szellemi kíváncsiság, fogékonyság és nyitottság jellemezte. A gondolkodó, az írástudó ember világmozgató törekvése a megismerésre, a megértésre, az értelmezésre nem csak kedvelt kutatási területe volt, hanem létformája, világképének, magatartásának, éthoszának meghatározója is. Ebben a szellemi habitusban a felelősségtudat alapvető mozzanat.