Lázadó diákok Párizsban, Rómában, Nyugat-Berlinben [antikvár]

"A munkásosztály már harcra kelt felszabadulásáért. És nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez a nagy harc nagy kötelezettségeket ró rá, hogy nem szabadíthatja fel magát, ha az egész népet nem szabadítja meg a zsarnokságtól, hogy neki kell elsősorban és mindenkinél inkább reagálnia mindenféle politikai tiltakozásra, s neki kell azt minden módon támogatnia. Művelt osztályaink legjobb képviselői bebizonyították és a kormány által halálra kínzott forradalmárok ezreinek vérével megpecsételték azt a tényt, hogy képesek és készek lerázni csizmájukról a burzsoá társadalom porát, és a szocialisták soraiba lépni. És az a munkás, aki közömbösen tudja nézni, hogy a kormány katonaságot küld a tanulóifjúság ellen, nem méltó a szocialista névre. A diák segítségére sietett a munkásnak - a munkás köteles a diák segítségére sietni." Ezek a szavak Lenin: "Katonának adtak 183 diákot" című cikkéből valók, amely 1901 februárjában jelent meg az "Iszkrá"-ban. Előzménye az 1900-1901-es tanévben Oroszországban kibontakozott diákmozgalom volt, amely egyetemi követelésekért, egyszersmind forradalmi politikai követelésekért harcolt. 183 kijevi diákot kényszerrel soroztak be katonának, büntetésül egy diákgyűlésen való részvételért. Ez adta a közvetlen lökést tüntetések és sztrájkok sorozatának kirobbanásához.