Bővebb ismertető
Együtt. Együtt beszélünk a múltról, amelyet együtt megéltünk, együtt beszélünk a jelenről, amelyet megélünk, és beszéljünk együtt a jövőről, amelyet együtt szeretnénk minél boldogabban, minél emberibb körülmények között megélni. Együtt, zsidók, keresztyének, ateisták. Együtt beszélünk a múltról, amelyben az örömök, a hibák, a katasztrófák megtörténtek. És a bűnök is. Mert lehetnek a történelemben tévedések, hibás döntések, de az emberélet elleni támadás, a védekezésre képtelen gyenge legyilkolása valami más. Az: bűn. Amit Európában a második világháborúban elkövettek az ártatlan emberekkel, az bűn volt. Az, amit elkövettek a zsidósággal szemben, az bűn volt. A holokausztnak nevezett népirtás áldozatairól együtt kell beszélnünk: azok akik hozzátartozóként, zsidóként, barátként, házastársként életben maradtak, azok, akik annak idején felemelték szavukat, tettek a gyilkosok ellen vagy az üldözöttek érdekében, azok, akik csak a háború után eszméltek rá a bűn szörnyűségére, vagy később születve csak elbeszélésekből ismerik a történteket. És együttgondolkodásra, megbánásra szólítjuk fel azokat, akiknek közük volt ezen új barbársághoz, és az emberileg kimérhető büntetések után vannak.