Teleházak és távmunka Magyarországon [antikvár]

"Ha ​álmunkból hirtelen felráznának és azt kérdenék, miért csináljátok, akkor az álom és valóság mezsgyéjén a kisközösség képe állna össze először a fejünkben. Teleházakra azért van szükség, hogy az emberek egymásnak, önmaguknak segíteni tudjanak a közösség erejével, támogatásával. Ez vezérelt bennünket, amikor a 90-es évek elején egy számunkra akkor még ismeretlen kis faluban – Csákberényben – vettük a bátorságot, s közös gondolkodásra hívtuk az ott lakókat. Mi lesz itt tizenöt év múlva, vajon gyermekeik -köztük a mieink is – itt fognak~e élni, vagy el kell menniük munkát, boldogulást keresni máshova? Az ehhez hasonló sorskérdésekről csak egy kis gondolati lépésre van a teleház eszméje. A vidék egyszerű lakói maguktól jutottak a következtetésre: ha jól akarunk élni ott, ahol vagyunk, hogy gyermekeink ne kényszerből menjenek majd el, hanem csak jószántukból induljanak világot látni, s legyen miért visszatérni, ahhoz tudás, információ, kapcsolat, együttműködés, korszerű eszközök, szervezés, vállalkozás és hasonlók szükségesek. Az új világ számára értékké kell tenni mindazt, amivel egy kisközösség rendelkezik: a hagyományt, a mítoszt és a történelmet, a kézügyességet, a földet, a terményt, az épületeket, a természet kíncselt, a csendet, a falu képét, a szállóigéket, a nótát és sok-sok mindent, ami ott van bennünk, körülöttünk."