Regionális földrajz [antikvár]

Korunkban a világ különböző országainak gazdasága egyre szorosabb szálakkal fonódik össze. Áruházainkban, boltjainkban külföldi áruk tömegével találkozunk, gyárainkban mind több helyen dolgoznak más országokból, sőt idegen földrészekről származó gépek; ugyanakkor a magyar ipar és mezőgazdaság termékei is messze földre eljutnak. A korszerű közlekedés és távközlés legyőzi a távolságokat; évről évre milliók utaznak hazájuk határain túlra, és a tévékészülék előtt ülve napról napra tanúi lehetünk a legfontosabb világeseményeknek. A nemzetközi munkamegosztás korábban soha nem látott méreteket öltött; ennek következményeit Magyarország gazdaságának fejlődésében s ezen keresztül mindennapi életünkben is tapasztalhatjuk. Kontinensünk nyugati felében az államhatárok már régóta teljesen elvesztették jelentőségüket, és hozzá kell szoknunk a gondolathoz: mi is a magyar szülőföldünknél tágabb haza, Európa egyenjogú polgárai vagyunk. De az sem lehet közömbös számunkra, ami más világrészeken történik; hiszen csak egyetlen Föld van, és az emberiség előtt tornyosuló sok-sok feladat megoldása, a jelenleginél boldogabb jövő megteremtése csak a legszélesebb körű, békés összefogással képzelhető el. Ahhoz, hogy a világ eseményeiben eligazodjunk, a mindannyiunk sorsát érintő társadalmi-gazdasági folyamatokban tájékozódni, túl kell tekintenünk hazánk határain, és meg kell ismerkednünk először Európa, majd a többi kontinens országainak, országcsoportjainak földrajzával. Tudnunk kell, hogy az eltérő természeti feltételek között élő, más-más kulturális örökséget hordozó népek hol és hogyan fejlesztik gazdaságukat, miként kapcsolódnak a világgazdaság vérkeringésébe. A földrajz feladata az is, hogy közelebb vigyen a szomszédos és a távolabbi országok, népek életének, mindennapi gondjainak megértéséhez.