Bővebb ismertető
Az első világháborút követően Magyarország új határait a versailles-i Nagy Trianon palotában 1920. június 4-én aláírt békeszerződés rögzítette. A nagyhatalmak döntése alapján a Magyar Királyság területének és lakosainak nagy része a környező államokhoz került. A döntés előkészítésében és vitájában Magyarország nem vehetett részt, s mivel az új határokat az etnikai elv figyelembevétele nélkül állapították meg, több millió magyar kisebbségi sorsba került. A békeszerződés Magyarország (Horvát-Szlavónország nélküli) területét egyharmadára csökkentette: Magyarország 12,5 ezer településéből 9 ezer más országokhoz került. (Romániához 4100, Csehszlovákiához 400 [ebből Kárpátalján 500], Jugoszláviához 600, Ausztriához 327, Lengyelországhoz 25 és Olaszországhoz 1 [Fiume]. A számok kerekítettek, a rengeteg kettévágott település miatt a pontos számértékek szinte meghatározhatatlanok.) Az utódállamokhoz került magyarság keserű kisebbségi sorsának tárgyalása nem ennek az összeállításnak a feladata. Azt azonban feltétlenül meg kell említenünk, hogy még néhány évvel ezelőtt is a szomszédos országok nagy részében tilos volt leírni a települések magyar nevét. Sajnos a Magyarországon megjelent térképeken sem jelenhettek meg ezek a magyar nevek, így aztán az érdeklődő legfeljebb nagyobb könyvtárainkban tudott választ kapni kérdéseire. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni ezzel az összeállítással.