A rajzolás, festés alapvető kérdései [antikvár]

A ra.^golá8 és festés alapvető elvi kérdései. ^ A rajzolás és festés elméleti kérdéseit semmiképpen sem lehet a gyakorlati munkától elválasztva, külön elsajátítani. Nem lehet külön megtanulni az elméletet és külön feladatnak tekinteni a rajzolást. Az elméleti tudást éppen magukban a rajaokban kell kifejezésre juttatni. Egy rajzról vagy festmény-, ról elBŐ tekintetre fel lehet ismerni, hogy az, aki készítette, elméleti ismereteit valóban érvényre juttatta-e munkájában, vagy pedig "ceak úgy ösztönösen - érzésből" rajzolgatott-e, vagy pedig elméiéti ismeretek birtokában, szóval tudatosan. Amellett azonban,, hogy az elméleti ismereteknek a gyakorlati munkában való érvényesítése az elérendő cél, beszélni ls kell tudni az elméleti ismeretekről. A rajzolás és festés alapvető problémáit két fő kérdés köré csoportosltjuk: Ezek a következők: 1. A dialektikiis özeffil^íetmód, mint a rajzolás és festés legalapvetőbb kérdése, 2. A formaelemzés, a rajz fejlesztési fokozatainak elvi problémái. I. fejezet A dialektikus szemléletmód. A dialektikus szemléletmód a rajzolás és festés legalapvetőbb kérdése. Mit jelent e kérdés, a szemléletmód kérdése? A szemléletmód egyszerűen azt jelenti, hogy a rajzolónak, amikor vallóit le akar rajzolni, úgy kell néznie a valóság jelenségélt, tárgyait, hogy megfigyeléseket tudjon tenni a jelensége-^' ken, tárgyakon, mégpedig nem is akármilyen megfigyeléseket, hanem olyanokat, amelyek rajzolói munkáját előmozdítják. Azt lehetne hinni, hogy erről nem is érdemes beszólni, hiszen annyira természetes dolog, hogy megfigyelések nélkül nem lehet rajzolni. A tapasztalat azonban azt bizonyltja, hogy kezdő rajzolóknak éa festőknek a valósággal kapcsolatos megfigyelései ösztbnösdc, bizonytalanok, tévelygők Legtöbb esetben meg sem közelítik a megfigyelésnek azt a módját, amelyre a 16., 778-54. - 4 _