Alapok a neveléselmélet tanulmányozásához [antikvár]

Bevezető Az 1990-es évek fordulatot jelentettek a nevelés gyakorlatában, s bizonyos mértékig elméletében is. A korábban hangoztatott elvek és elméletek részben elavulttá váltak. Sorra jelentek meg olyan dokumentumok (önkormányzati törvény, közoktatási törvények stb.), amelyek a megváltozott társadalmi igényeket tükrözték. Az új gazdasági, társadalmi, politikai kihívásokra a pedagógiának is reagálnia kell. Olyan elméletet kell alkotnia, amely immáron megfelel a jelen követelményeinek is, s egyúttal a nevelés gyakorlatából úgy kell általánosításokat megfogahnaznia, hogy biztos támpontot adjon a gyakorló pedagógusoknak, a pedagógus pályára készülőknek. Az elméletalkotó tevékenységet részben megkönnyiti, hogy ma már fel lehet használni a korábban tiltott, vagy burkoltan megjelent „nyugati" pedagógiai és rokon tudományok kutatási eredményeit is. A pedagógia, s benne a nevelésekaélet újjáalakulásának jelei már érezhetőek. Több friss szemléletű munka, kutatási ismertető jelent meg az elmúlt években a nevelés különböző kérdéseiről, de szintetizáló tanuhnányokban még nem igen bővelkedhetünk. Az ilyen jellegű írásokra különösen nagy szüksége lenne a pedagógus pályára készülő szakembereknek. Segédanyagunk megírásakor az a szándék vezérelt bennünket, hogy hallgatóink felkészülését segítsük, megadjuk számukra azokat az alapokat, amelyekre építhetnek majd leendő feladataik teljesítése során. Munkánkat tehát alapnak szánjuk, s ebben kifejeződik egyrészt az a törekvés, hogy a neveléselmélet maradandó értékeit szeretnénk felmutatni, másrészt nyitott kérdésekre, a jövő nevelését meghatározó problémákra szeretnénk felhívni hallgatóink figyelmét. (Ilyen kérdés például az erkölcsök fellazulása; mit tehet az iskola ma és a jövőben ez ellen?; hogyan tud reagáhu az oktatás a modem gazdaság kihívásaira?; a testi-lelki egészség megőrzése stb.)Ez utóbbi kérdésekre választ kell majd adniuk a jövőben szülőként vagy szakemberként. Szombathely, 2000. 04. 14. a szerző