Alkossunk pedagógiai programot! [antikvár]

BEVEZETÉS A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÚJ ESÉLYT NYÚJT az iskolák számára a modernizációs feladatok megoldása jegyében. Ezen feladatok nem érték váratlanul az intézményeket, óvodákat és iskolákat, hiszen évek óta egyre több tapasztalat bizonyítja, hogy az öntevékeny-önfejlesztő tevékenység valós pedagógiai programot igényel. Most a törvényi keretek új esélyt nyújtanak az iskola belső világának, illetve a nevelöintézmények szükséges önfejlesztésének szabályozására. A központi szabályozás alapeszközei adottak, s tötténelmi változáson mentek igen rövid idö alatt keresztül. Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá - bár még korántsem általános gyakorlattá - válik az új szabályozás kialakítása. Hiszen a történelmileg kialakult tapasztalatok és a gyakorlat kettős értelemben is nyomasztó. Részben az iskolák irányítása több évtizedre visszamenően megkerülte az iskola belső világának fejlesztési dilemmáit. Részben pedig feleslegessé tette az iskola erőfeszítéseit az önfejlesztés eszközeinek felhasználásával. Mindez együttesen onnan származik, hogy az elmúlt évtizedekben az iskolák s a nevelési intézmények elvesztették autonómiájukat. Következtetésként az is terrriészetes, hogy pedagógiai programra nincs is szükség, ha az iskola megmarad a hagyományos funkcióinak gyakorlása során a szabályozás régi rendszerében. Ezt a rendszert fel kell számolni például úgy, hogy növelni szükséges az iskolák és nevelési intézmények kompetenciáját, s biztosítani a belső pedagógiai kapacitások felszabadítását. Ezzel azt állítjuk, hogy a modernizációs folyamatok napjainkban magukba foglalják a.) az iskola funkcióinak kiteljesítését, intenzívebbé tételét; b.) az iskolai demokratizmus állandó fejlesztését; c.) az autonómia, önkormányzás megalapozását és szerepének növelését d.) s természetesen fejlesztés-önfejlesztés harmóniáját.