Az idegenvezetés módszertana [antikvár]

Fedlap kopottas.
Aki ezeket a sorokat írja: újságíró, s így hivatásánál, de egyéni hajlamainál, érdeklődésénél és lehetőségeinél fogva is sokat utazik. Utazik delegációk tagjaként és nemzetközi tanácskozásokra - ilyenkor tanulja meg értékelni és tisztelni a szervezők, a tolmácsok, a hostessek munkáját. Részt vesz csoportos társasutazásokon - ilyenkor érzi, mit jelent akár az élményszerzésben, akár a kényelem megteremtésében, az utas számára szinte gondtalan légkör kialakításában az idegenvezető. Egyszer-egyszer egyéni turistaként utazik - s tanúsíthatja: egy-egy város megítélésében döntő szerepe van egy városnézést vezető külföldi "cicerone" tudásának, témaismeretének, szivélyességének vagy akár rosszkedvének. Sorsa néha oda vezérli, hogy részese külföldi turisták magyarországi programjainak - ilyenkor büszke, hogy "első diplomatánk", az idegenvezető munkája viszont milyen fontosságú a mi hazánk, rendünk és népünk külföldi megítélése szemszögéből. Máskor meg SZOT-üdülésben részesülve hallgatja meg ennek meg annak a városnak idegenvezetőjét - s egyszerre csak azon veszi észre magát, hogy a lelkes és szakszerű magyarázatok, bemutatások nyomán szinte "szurkolójává" vált az illető városnak, múzeumnak vagy természeti látványosságnak...