Egyetemes és magyar neveléstörténet [antikvár]

ELŐSZÓ Jegyzetünk pedagógia szakos egyetemi hallgatók számára készült, a jelenleg érvényben lévő Bölcsészettudományi Kari tantervnek megfelelően. Tekintettel arra, hogy neveléstörténeti jegyzet és tankönyv, hazai viszonylatban pedagógia szakos hallgatók részére eddig nem jelent meg, munkánkat kezdeményező jellegűnek tekintjük; noha mindenben igyekeztünk eleget tenni a tantervi kívánalmaknak. Nálunk Magyarországon hagyományai vannak a neveléstörténet-irásnak. Pináczy Ernő óta a neveléstörténészek több nemzedéke vállalkozott az egyetemes és magyar pedagógiai kultura múltjának a feltárására. Ennek eredményeként rendkivül gazdag, szerteágazó szakirodalom állt rendelkezésünkre. Mivel azonban hasonló müfaju egyetemi jegyzet előmunkálataira nem támaszkodhattunk,ennek a kiterjedt neveléstörténeti irodalomnak az összefogására magunknak kellett kisérletet tennünk. Ezért - bár teljeseégre törekedtünk - jegyzetünk nem tárgyalja, korlátozott terjedelme következtében nem is tárgyalhatja egyforma részletességgel a különböző neveléstörténeti korszakokat. Mind az egyetemes, mind pedig a magyar nevelésügy történetének tárgyalásánál arra törekedtünk, hogy az egyes korok pedagógiai kultúrájának fontosabb, értékesebb, s éppen ezért maradandóbb elemeit mutassuk be a legrégibb időktől napjainkig. Az egyes iskolakultúrák, nevelési rendszerek, pedagógiai irányzatok, a munkásmozgalom pedagógiai törekvései fejlődéstörténetét az adott kor társadalmi, gazdasági viszonylatai közepette igyekeztünk bemutatni, kerülve a közismert dolgok ismétlését, s más egyetemi studiumok /neveléselmélet, didaktika stb./ keretében tanult ismeretek újrafogalmazását. Ugyanakkor a különböző korok pedagógiai 3