Bővebb ismertető
Előszó
Nevelési-oktatási rendszerünket, az abban sűrűsödő értékeket nemcsak a társadabni-gazdasági érdekekhez, igényekhez szükséges igazítani az eddigieknél nagyobb mértékben és hatékonyabban, hanem a felnövekvő nemzedék fejlettségéhez és fejlődési igényeihez is. Teljes emberré válásuk, sokoldalú személyiséggé fejlesztésük ugyanolyan alapvető célja a nevelő-oktató-képző munkának, mint ahogyan az a demokratikus társadalom felépítésének is. az ember, a nép anyagi és szellemi felemelkedése, boldogulása. Ebben fejeződhet ki a társadalom, a szocializáció, a nevelésügy mélységes humanizmusa is. Napjainkban a gazdasági és kulturális nKgerősödés, majd a folyamatos felemelkedés az „emberi tényezőben" rejlő „tartalékok" intenzív feltárását sürgeti. S nemcsak közgazdasági, szervezési szempontból, hanem a pszichikus képességek vonatkozásában is, és ezen a területen csakis az ember alkotóképessége, mint magasabb szintű általános és szakmai műveltsége lehet a fejlődés motoija.
Szükségszerűen vetődik fel a kérdés: milyenné kell formáim a jövő pedagógusait ahhoz, hogy a legjobban megfeleljenek a rájuk váró társadalmi-gazdasági, fejlesztési követelményeknek? Olyan pedagógusokra számít a társadalom, akik nemcsak a megszerzett ismereteikre, korábbi tapasztalataikra támaszkodva gondolkodnak, döntenek és tevékenykednek, hanem képesek lesznek rugalmasan, újszerűen megoldani íz oktatás- és nevelésügy problémáit. Radik^isan új módon, fnss szemmel látják és kezelik azokat. Lényegében a problémákkal való szembesülés, az azokhoz való közeledés módozataiban kell másnak lennie annak a pedagógus-nemzedéknek is, amely az, intenzív és a dinamikus fejlődés részeseként cselekedni tud és akar. Kész és képes alternatívákban, ötletekben gazdagon és hajlékonyan közelíteni a feladványhoz, s nem csupán az „egy probléma - eg>' megoldás" konvergáló gondolkodásával, hanem a szétágazó (divergáló) megoldási lehetőségekkel is. A társadalom és a gazdaság összetett volta és rugalmassági igénye ~ ma sokkal inkább, mint korábban - éppen ezt a divergáló gondolkodási stratégiát s az egymástól távol álló rendszerek összekapcsolásának készségét követeli meg az embernevelésre Livatásszenien vállalkozóktól is. Ehhez pedig a társadalom által preferált legfőbb értékek elsajátítása szüicséges, amelyek birtokában a pedagógus képes lehet - tartalmas önművelése mellett - a szocializáció teljes folyamatában alkotó, kreatív módon részt venni, a folyamatot magát is gazdagítani, s a fiatalok értékorientált nevelését a legjobban megvalósítani. E folyamat bonyolultsága, összetettsége, ellentmondásos volta, a mindenkori társadalmi-gazdasági környezettel való összefüggése is indokolja, hogy tanárképzésünkben az értékekkel, azok elsajátítási mechanizmusaival is foglalkozzunk.
Aszalós Adorján professzor, a washingtoni állami egyetem tanára szerint a pedagógus eg>'ik legfontosabb feladata: a diákok számára tiszta értékekei közvetíteni, indirekte meghatározónak lenni az értékszocializációban.
E gondolatokkal adjuk közre a jegyzetet, amely az értékszociológia tárgykörében - intézetünk tanárának köszönhetően - alapvetően első és újszerű kezdeményezés. A könyv egy jegyzetsorozat első köteteként is debütál.
Jó felhasználást kívánunk:
Dr. Koncz István