Globalizáció 2.0 [antikvár]

Hátlapon ragasztó nyoma.
Miért éppen a globalizációról? Mert a globalizációról vitázunk már több mint egy évtizede - csak nem vesszük észre! Vitáinkról, amelyekről azt hisszük, hogy égető hazai kérdések - legyen szó a gazdasági-politikai rendszerváltozás problémáiról vagy az Európai Uniós csatlakozásról -, többnyire nagyon hamar kiderül: a háttérben szinte mindenütt a globalizáció húzódik meg. Magyarországon azonban végletesen leegyszerűsödött a globalizációs vita; pontosabban: vita helyett csupán dogmákká rögződött hitvallások állnak szemben egymással. Az egyik, és napjainkban meghatározó felfogás szerint, GLOBALIZÁCIÓ = HALADÁS. A globalizáció - szeretjük, vagy sem - az elkerülhetetlen jövő. Aki tehát ellenzi a globalizációt, az egyúttal maradi, haladásellenes, ne adj Isten mucsai. A másik felfogás szerint GLOBALIZÁCIÓ = NEMZETI ÖNFELADÁS, a gyarmatosítás és a kizsákmányolás legújabb formája. Aki tehát a globalizációt támogatja, az a hazája ellen cselekszik, idegen érdekek kiszolgálója. Más megközelítés mintha nem is lenne "vitáinkban", az árnyalt kép, az előnyök és hátrányok, a kedvező és kedvezőtlen hatások bemutatása, értékelése és összevetése szinte teljesen hiányzik. Két ilyen ellentétes dogmából pedig nehéz, ha nem lehetetlen, értelmes cselekvési alternatívákat megfogalmazni. A Globalizáció 1.0 és Globalizáció 2.0 kötetek azoknak íródtak, akik nem elégszenek meg egy kurta igennel, vagy nemmel. Azoknak, akik arra is kíváncsiak, hogy miért igen, és miért nem. Akik tudják, hogy a világ, így globalizáció sem fekete vagy fehér, és legkevésbé sem rózsaszín. Ezek a kötetek azoknak íródtak, akik mernek és szeretnek kérdezni, vitatkozni, egy-egy félbeszakadt gondolatot továbbgondolni. Hiszen miért ne vitatkoznánk magáról a globalizációról? Ha tisztábban látnánk magát a globalizációt, akkor valószínűleg tisztábban látnánk azt is, ami napjaink Magyarországán zajlik. Akkor a globalizáció sem lenne a haladás megkérdőjelezhetetlen és egyedül lehetséges útja, vagy elkerülhetetlen nemzetellenes sorscsapás, hanem egy olyan folyamat, amelyben mind az ország, mind annak városai, falvai, vállalatai és lakosai - egyenként és együttesen is - döntési lehetőségekkel rendelkeznek.