Infokommunikáció [antikvár]

Részlet: Kedves Hallgató! Tisztelt Hölgyem/Uram! Az informatikus még nem is régen olyan személy volt, aki feladatokat oldott meg számítógép felhasználásával. Mára olyan személlyé alakult, aki feladatokat old meg hálózatba kötött számítógépet használva. Teljesítőképessége ezzel sokszorosára nőtt és az új alkalmazások végtelen horizontja nyílt meg előtte. A gépeket összekötő hálózat létének és megfelelő átviteli képességének a biztosítása nélkül mindez elképzelhetetlen lenne. Akár elismerjük akár nem, ez a hálózat pedig a primitív távírógépeket összekötő egyszerű, csupasz fémhuzalból nőtt ki, kialakítva magából a fémes vezetést hasznosító korszerű kábelhálózatokat, majd birtokba véve a rádiós átvitelt hasznosító űrt és létrehozva a szinte végtelen átviteli kapacitás megvalósítására alkalmas üvegszálas hálózatot és az ennek a felhasználásához szükséges berendezéseket. Az Infokommtmikáció tantárgy megismertet a hálózati ismeretek alapfogalmaival. Bevezető kérdéskörök, mint tömör történeti áttekintés és a jelátvitelre vonatkozó törvényi szabályozás kérdéseinek a tárgyalása után megismerkedünk az információt hordozó jel, majd a jelsorozat átvitelének jellemzőivel, mint az elektromos/elektromágneses alapon működő kommunikáció alapjaival. Ezt követi a betű után a két legfontosabb információhordozónk, a hang és kép átvihető jellé alakításának kérdéseinek a tárgyalása. Nem egyszerűen a digitalizálás, sokkal inkább a tényleges átvitelhez igencsak szükséges jeltömörítési módszerek megismerése a cél. A jelek átviteléhez valamilyen átviteli közeget kell igénybe venni, amelyek meghatározzák a jelsorozat előnyös illesztésének: a választandó kódolásnak, illetve modulációnak a módját. Következő lépés a különböző jellegű és különböző kapacitású átviteli utak kialakítása, aminek az eredményeként kialakulnak a ténylegesen rendelkezésre álló átviteli rendszerek. A felhasználói forgalmat a különböző karakterű átviteli szakaszok között multiplexerek és kapcsolók irányítják. A tényleges átviteli hálózat változatok e fenti elemekből épülnek fel, a mindenkori alkalmazói igényeknek megfelelően. Sajátos kérdéseket vet fel a hálózatok tényleges felhasználása. A forgalomelmélet alapjainak a megismerése tesz képessé a rendelkezésre álló hálózat gazdaságos kihasználására. Elnézést, hogy a tényleges átviteli szolgálatok felsorolását, alapvető jellemzőiknek a tárgyalását bizonyos értelemben történeti sorrendben végezzük, látszólag háttérbe szorítva ezzel az informatikushoz közelebb lévő, kizárólag a számítógépes alkalmazásokhoz illeszkedő változatokat. Ennek az oka nemcsak a hálózat-típusok megjelenésének az időrendjében keresendő, de sokkal inkább abban, hogy ezáltal is érzékeltetni tudjuk a szolgáltatások körének a fokozatos elmélyülését, megismerhessük azt az utat, ahogy a távközlés - és ezen belül az adatátvitel - társadalmunk egyik alapvető mozgatójává fejlődött. Ma nem távközlésről és adatátvitelről beszélünk, hanem sokkal inkább a korszerű átviteli hálózatok felhasználásával megoldható adatátvitel nyújtotta szolgáltatásokat hasznosítva formálódó információs társadalom kialakulását figyeljük- és éppen ideülő sajátos tudásunkkal igyekszünk azt tevékenyen befolyásolni. Budapest, 2001 ősze. Dr. Házmán István