Informatika I-II. [antikvár]

Az információ olyan hír, jel, amely új ismeretet ad számunkra, valamilyen bizonytalanságot szüntet meg. Az információ áramlása, cseréje a kommunikáció. Több tízezer éven keresztül csak a beszéd volt a kommunikáció eszköze. Beszéd esetén az információ tárolásának módja az emlékezet volt. Emlékezetünk azonban elég rövid távú. Az információ továbbítása is csak szájról szájra történhetett. Ezen hiányosságok kiküszöbölésére kezdetben az emberiség a barlangrajzokat alkalmazta, ezeken a vadászatokat örökítették meg. A különböző eseményeket ábrázoló rajzokból alakult ki a képírás. A képírás nem mint egyszerű képek egymás mellé állítása. A képírásból kb. 5000 évvel ezelőtt fejlődött ki a hieroglifikus írás. A képeket bonyolult jelek, hieroglifák váltották fel. Az írás további egyszerűsödését jelentette az ékírás megjelenése. Az emberiség fogalom- és szókészlete egyre bővült, új szó írására új jeleket kellett kitalálni. A szójelek egyszerűsödtek és betűkké váltak. Az első betűírást i.e. 1500 körül az őssemiták alakították ki, i.e. a XIII. században a föníciaiak megalkották a 22 szóból álló ábécéjüket. A görögök a föníciaiaktól vették át a betűírást, kb. i.e. VI. században alakították ki a végleges ABC-t. A latinírás a görögből alakult ki. A görög és a latin írásban először csak a nagybetűket használták. Az információ rögzítése és sokszorosítása kézírással történő módja igen fáradságos és hosszadalmas munka. Pl. egy 300 oldalas könyv 1000 példányban való lemásolása. E tevékenység meggyorsítására először a kínaiak és a japánok a VIII. században fából kifaragták a szöveg tükörképét. Ez is elég hosszú és nehézkes volt, mivel minden betűt, jelet annyiszor kellett kifaragni, ahányszor a szövegben szerepelt. Guttenberg találmánya a többszöri kifaragást küszöbölte ki. Egy öntőszerkezet segítségével ólomötvözetből a betűk tükörképét öntötték ki. Az öntés során a betűt tartó test is elkészült. Ezzel a módszerrel az ABC betűiből tetszőleges számú teljesen egyformákat tudtak készíteni. Az elkészült szavakból lehetett kirakni a szavakat, ill. a teljes szöveget. Egy-egy betűt többször is fel lehetett használni a nyomtatás során. Magyarországon 1472-ben rendezte be Hess András az első nyomtató műhelyt. A legrégibb magyarországi nyomtatvány itt készült, a Budai Krónika, a magyarok történetéről 1468-ig. A könyvnyomtatás folyamatos változáson, fejlődésen megy keresztül. Ma már egyre nagyobb szerepet kap e tevékenységben a számítógép.