Kapcsolat a külvilággal: Internet [antikvár]

1. Előszó A számítástechnika sokszor emlegetett rohamos fejlődése, terjedése e jegyzet sorsában is tetten érhető: 1993-ban még csak még csak futó és - becsült igény hiányában - gyorsan elvetett ötletként merült fel megírása. 1995-ben jelent meg első kiadása, mikor becslések szerint a középiskolák tíz százaléka számára már elérhetőkké váltak a világhálózatok. 1998-ban (a második - jelentősen átdolgozott - kiadás megjelenésekor), a SuliNet program jóvoltából, valamennyi középiskola rendelkezett teljes körű Internet eléréssel. Most, a harmadik kiadás előkészítésekor, azzal a ténnyel szembesültünk, hogy a jegyzetet gyakorlatilag újra kell írni. Az információs társadalom immár Magyarországon is a mindennapok realitása és nem pedig valami ködös jövővízió. Az Internet, a hálózati kommunikáció megkerülhetetlenné vált. A ma diákjai hálózatokba kötött számítógépekkel ellátott munkahelyeken fognak dolgozni (vagy esetleg otthon); elérhetők lesznek számukra a legkülönfélébb információforrások, részben munkájukhoz, részben továbbképzésükhöz, részben mindennapi ügyeik intézéséhez. Meg kell tehát tanulniuk, hogyan válogathatnak az adat-rengetegben, értékelni kell tudniuk az információkat, dönteni értékes és értéktelen között. Az információ birtoklása megteremtheti a döntésekben való állampolgári részvétel valós lehetőségét is. Füzetünk ebben a hihetetlenül felgyorsult világban (melyet neveznek poszt-indusztriális társadalomnak, a diszkontinuitás korának, vagy egyszerűen információs társadalomnak) való eligazodásban próbál segíteni, egy fontos eszköz megismertetésével. Az Internetet elérte a klasszikusok sorsa: miközben rohamosan fejlődik, változik, nő - közben érettségi tétellé vált. Jegyzetünk célja így kettős: egyfelől „tét nélkül" elkalauzol egy új, sokak számára talán nem kellően ismert világba, másrészt segíti az érettségire való felkészülést. 2005. augusztus Bánhegyesi Zoltán