Népoktatás [antikvár]

NÉPOKTATÁSI ÜGY I. I. Az időszaki sajtó szövétnek, melynek néha gyújtani kell, de melynek rendes feladata az marad, hogy világítson; így fogtuk fel legalább mi hivatásunkat, s a Pesti Hírlap fő kötelességét abban találta s fogja keresni mindig, hogy a közvéleményt azon kérdések megoldására előkészítse, melyeket veszély nélkül elhalaszthatóknak nem tartunk többé. Egyik legfőbb, sőt felfogásunk szerint az első helyet foglalja eí e kérdések között a közoktatás tárgya. Ideje, hogy figyelmünket arra irányozzuk, annyival inkább, mert utolsó országgyűlésünk ugyan már foglalkozott vele, de annyi teendőink között e legfontosabb ügy háttérbe szoríttatott, legkitűnőbb fér-fiaink között nem hibáznak olyanok, kik a népoktatási tárgyat legközelebbi jövőnk teendői közé nem sorozzák. Üj&bb Időben, hol a politika mezején a skolasztika egy új kezdődött, s tisztán elméleti kérdések felett hosszú szó-Icák folytattatnak, melyeknek semmi képzelhető eredménye nem lehet, azon kérdés is sok komoly tanácskozásra adott alkalmat: az anyagi vagy szellemi érdekek igényelnek-e a törvényhozás részéről több pártolást. Voltak s vannak, kik az elsőbbséget az anyagi érdekeknek, valamint olyanok is, kik a szellemieknek tulajdonítják; s az elsők a népiskolák ügyét oly valaminek szokták tekinteni, mi nálunk mindaddig nem lehet napirenden, míg anyagi érdekeink tekintetében annyira hátra vagyunk. E nézet azon meggyőződésből veszi eredetét, hogy a szellemi érdekek pártolása az anyagi érdekeket háttérbe szorítja, holott éppen ellenkezőleg, a józan ész s tapasztalás egyiránt arra intenek: miként az anyagi érdekek kifejlődése lehetetlen, ha csak vele egyszersmind a szellemi érdekek nem fejlesztetnek ki.