Neveléselmélet [antikvár]

Részlet: I. Bevezetés 1. A neveléselmélet fogalma A nevelés hosszas társadalmi gyakorlata során szükségessé vált a nevelési tapasztalatok és a nevelésre vonatkozó gondolatok összegezése, elvi általánosítása és rendszerbe foglalása. így keletkezett a neveléselmélet tudománya. A neveléselmélet (a szóhasználat neveléstan, neveléstudomány, pedagógia néven is emlegeti) a nevelésre vonatkozó ismeretek rendszeres összefoglalása, a nevelés folyamatának fogalmaival, tényeivel, jelenségeivel és törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. Tudjuk, hogy a nevelés társadalmi tevékenység. A társadalmi fejlődés objektív törvényei, a gazdasági, politikai, szociális és kulturális adottságok mindenkor meghatározzák az adott társadalom nevelésének célját, tartalmát, feladatait, módszereit, intézményeit és a nevelésre vonatkozó elméletet, a nevelés tudományát is. Az osztálytársadalomban a tudomány — különösképpen a társadalomtudomány — fejlődése osztályérdekektől függ. Ezért pl. a polgári társadalomtudomány a társadalom életének mindazon területén, amelynek törvényszerű fejlődése nem egyezik a burzsoázia érdekeivel, eltekint az objektív valóság kutatásától, a tudományos vizsgálódás alapelvétől: az objektivitástól. A kizsákmányoló osztályoknak nem érdekük, hogy a társadalmi jelenségeket valóban tudományosan elemezzék. Az objektív vizsgálódás és elemzés elkerülhetetlenül leleplezné a kizsákmányolás minden formájának történelmileg múlandó jellegét. E megállapítás tükrében — amely korlátlanul érvényes a társadalomtudománynak számító pedagógiára, neveléselméletre is — nézzük meg közelebbről a polgári és a szocialista társadalom pedagógiájának alapvető eltéréseit. 2. A burzsoá neveléselmélet A polgári társadalom neveléselméletét a burzsoázia haladásellenes politikai céljai, osztályérdeke, idealista világnézete és az ezekre épülő reakciós nevelési rendszere határozza meg. Nagyjában a következő vonások jellemzik. Az idealista, vallásos világnézet alapjáról a nevelést nem társadalmi tevékenységnek, hanem szubjektív és legnagyobb részt irracionális folya-