Számítástechnika I. [antikvár]

Részlet: Ókori Róma: abakusz (szorobán, scsoti, golyós számológép): kőiap vályataiban tologatható kavicsok (calculusok). XIX.sz.: hajózáshoz szükséges tájékozódási táblázatok. 1614: John Napier: logaritmusszámítás. 1615: William Oughtred: logarléc, 1623: Wilhelm Schickard: fogaskerekekből és fogaslécekből álló mechanikus számológép. 1645: Blaise Pascal: számítógép. 1672-1674: Gottfiied Leibniz: számológép (Steped Reckoner): a szorzáshoz szükséges részletösszegek léptetésének megoldásával készült. XVII-XVII.sz: a közönség szórakoztatására készült harangjátékok és automaták: a vezérlődobon -amelyet óraszerkezet forgatott- elhelyezett bütykök fémlapokat pengettek a kottának megfelelően. 1801: Joseph-Marie Jacquard: automatikus lyukkártya-vezérelt szövőszék: a mintának megfelelően lyukasztott kartonlapok (lyukkártyák) vezérelték a hosszanti irányban haladó szálak emelését és süllyesztését. 1820: Charles Thomas de Colmar: első tömeggyártásban készülő számológép (Arithometer). 1822: Charles Babbage (angol matematikus): differenciagép (mechanikus számológép): matematikai műveletek elvégzésére készült, amelyeket az egyenleteken belüli változóknak adott értékek különbségének kiszámításával hajt végre. 1830: Charles Babbage: analitikus gép (a teljes számítási folyamat automatizálására készült) 1847: George Boole: publikáció a The Mathematical Analysis of Logicban, amely megalapozza a modern matematikai logika és BooSe-algebra alapjait. 1890: Hermán Hollerith: a lyukkártya kezelésének szabályozása az Egyesült Államok népszámlálására (a számlálóbiztosok az adatokat lyukakkal rögzítették az adatgyűjtő íveken). 1897: J. J. Thompson (angol fizikus): elektron. 19041 Arnbrose Fleming (angol fizikus): dióda, amely lehetővé teszi az elektronok egyenirányú áramlását. 1906: Lee De Forest (amerikai fizikus): trióda elektroncső az elektromos áram szabályozására. 1924: Hermáim Hollerith 1896-ban alapított cége félveszi az International Bussines Machines Corporation (EBM) nevet. 1937: Alan Turing: a számításelmélet matematikai teóriái. 1938: Konrád Zuse: az első Boole-algebra alapján működő bináris számológép. 1939: J. V. AtanasofF: az első elektronikus gép, amellyel aritmetikai műveietek végezhetők. II. világháború: lőtáblázatok a lövedék célba juttatására, titkosításra használt kódok megfejtése. 1943: Bletchley Park (Anglia): nagy hullámú elektronikus jelekkel működő gép (Coiossus).