Számítástechnikai ismeretek II. [antikvár]

I. AZ \I)A ISZEKN KZES AI AIMAI 1.1. Bevezetés Az elsö szaiiiílogcpck llzikai. matematikai fciaJatok megoldásara készültek, .lelenlegi széleskörű felhasznalasukra Neumann .ianos (a szamitastechnika tudományának megalapozója) valószínűleg nem is gondolt. Az utóbbi kél évtizedben a számitogépes alkalma/asoknak a nagyobbik reszct az adat-l'eldolgozasi feladatok teszik ki. Természetesen tovabbra is inegniaraütak a matematikai, műszaki - memOki feladatok számítógépes niegvalositasai is, de ezek mennyisegükben hátterbe szorultak, specializálódták. L: téren a műszaki megoldások fejlődése újahb cs ujabb technikai eszközöket kapcsoltak össze a számitógépekkel (íblyamatiranyitas - számitógéppel támogatott tervezes. rövidítve: C'AL:). szamitógéppel tamogalott megvalósitás. rövidítve: CAM távközlési rendszerek, multimédia azaz összekapcsolt video audio és távközlési rendszerek, stb ) Az adatfeldolgozási feladatok előtérbe kerülése a problémaorientált (inagasszmtü. 3 generációs) programozási nyelvek (Cobol, PÍ./I) megielenésével. a tárolókapacitások meghatározó növekedésevei es hatékonyságuk javulásával vált lehetővé. IZzen programnyelvek (cs később kifejlesztett 3. generációs társaik) adattárolási, adatkezelési, fájl-szervezési módszereinek fejlődése megállt egy bizonyos szinten. mcl\ szintet a kias.szikus fájl-szerkezetek szintjének nevezhetjük Ezen a szinten a legelterjedtebb szerkezetek a különieie soros adatallomanyok. illetve - a rekordsorszám, vagy pedig valamely adatmező értékenek eleresi kulcsként való liasználataval dolgozó - közvetlen eleresű adatállományok. Ez utóbbiakat relativ és indexszekvencialis állománytípusoknak nevezzük. liz elölibi adatszerkezetekkel niüködö klasszikus adatfeldolgozasi feladatok a rendelkezésre álló alapadatok fizikai rendezésevci. átcsoportositásával. átalakításával operálva jutnak el a kivant végső eredményekig. Ezek használatánal a rendszerek fejlesztése során eleve az információszolgáltatási igényekből kiindulva ter\'ezik a feldolgozo