Bővebb ismertető
Egy kínai mondás úgy tartja, hogy az ember háromféleképpen hagyhat nyomot maga után e világban: ha fát ültet, gyermeket nemz, vagy könyvet ír. Az információközlés II. forradalma (az írás kialakulása) lehetővé tette gondolataink utókorra hagyományozását. Hogy eszméinket utódaink is megértsék nemcsak világosan érthetően kell írnunk, hanem papírra, kőbe, fába vésett irományainkat esztétikus formába kell tálalnunk. A nagy gondolkodók, fontos emberek, államférfiak tartottak olyan írnokokat, szerzeteseket kik sokszor egész életüket egy-egy könyv megírására szentelték. Az információközlés III. forradalma (a könyvnyomtatás feltalálása) megteremtette azt az igényt, hogy papírra vetett gondolatainkat szép esztétikus formában táljuk embertársaink elé. Az első nyomtatott könyv a 42 soros latin Biblia ennek a törekvésnek az egyik legszebb bizonyítéka. Johann Guttenberg nemcsak a könyvnyomtatás feltalálásával írta be a nevét a történelembe, hanem a nyomdászat, tipográfia alapjainak lerakásával is. A nyomtatott könyv felgyorsította az információáramlás menetét. Még a hang és képrögzítés feltalálása (az információközlés IV. forradalma) sem tudta a nyomtatott irodalmat kiszorítani. A személyi számítógépek elterjedése fokozta az információáramlás menetét, megterem-tette az otthoni iratszerkesztés lehetőségét. Ma már minden számítógéppel dolgozó embernek illik ismerni legalább egy szövegszerkesztő programot. A számítógéppel való ismerkedés első szakaszában a tanulók is egy szövegszerkesztővel ismerkednek meg, hiszen irataik, programjaik is dokumentumok, amelyeket saját maguk írnak meg. Ez a könyv, amelyet a kezében tart az olvasó, arra vállalkozik, hogy egy korszerű szövegszerkesztő programmal ismertesse meg.