Bővebb ismertető
Ez a tanulmánykötet a magyarországi kapitalizmus százesztendős korszakának különféle szempontból kiválasztott neveléstörténeti kérdéseit, valamint a Magyar Tanácsköztársaság nevelésügyének történetét tárgyalja. Tehát részben múltbeli pedagógiai örökségünk megismertetését, kritikai elemzését, részben kiemelkedő forradalmi hagyomány feltárását segíti elő. Így a tanulmánykötet kétségkívül újszerű és szükséges témákat tárgyal, témafelvetésében tehát kezdeményező jelentőségű. A tanulmányok szerzői részben a Pedagógiai Tudományos Intézet belső munkatársai, részben gyakorló pedagógusok, az Intézet külső munkatársai. Tanulmányaik többnyire egy-egy nagyobb készülő munka részei, illetve „melléktermékei". Közlésük azért indokolt már most, mert - mint eléggé ismeretlen téma-, illetve problémakörök feldolgozásai - reményünk szerint ösztönző hatással lehetnek mind pedagógiai közműveltségünkre, mind pedig - kritikai viták alapjául is szolgálva - további neveléstörténeti kutatásokra. A kötetben szereplő tanulmányok közül Hajdú János feldolgozása a Bach-korszak vallás- és közoktatásügyi minisztériumának működéséről hézagpótló neveléstörténeti korszakmonográfia része, levéltári forrástanulmányok alapján. Felkai László a múlt századvég egyik nagy hatású pedagógusáról, Kármán Mórról ír, akinek elméleti, tantervkészítő és gyakorló gimnáziumi tevékenysége évtizedekre befolyásolta a magyar középiskolát. Faragó László matematikai tantervekről szóló áttekintése abból a törekvésből született, hogy jelenlegi tantervi munkálatainkat a múlt hagyományának feltárásával is támogassuk. Dobos Lászlónak a pedagógiai pacifizmusról szóló cikke egyrészt figyelemre és tiszteletre méltó haladó törekvéseket mutat be, másrészt feltárja ezek szükségszerű csődjét a kapitalizmus általános válságának magyarországi viszonyai között. Bellér Béla a Horthy-rendszer kezdeti szakaszának nacionalista nevelését elemzi a történelem tanításának kérdésein keresztül.