Távközlés informatikusoknak [antikvár]

Az elektromosságot, az elektromágneses hullámokat, lényegükből adódóan, mindig is igyekeztek információ továbbítására felhasználni. Ha még ehhez hozzávesszük az információt hordozó adatok processzálásának és konzerválásának a kérdését, előttünk áll a jelen társadalom emberének az alapvető létfunkciók kielégítésén túlmutató talán legkifejezőbb törekvése: kapcsolatban lenni a világgal. A kapcsolat megteremtésének több változata ismeretes. A személy és személy közötti információcserét távközlésnek nevezzük, míg a széles rétegek azonos tartalmú, közérdekű információval való ellátása a műsorszórás. Az előbb már használt konzerválás kifejezés mögött mindenféle információnak hordozón történő rögzítése, tárolása és újrafelhasználása rejtőzik. A processzálási a számítástechnika valósítja meg. A személyes kapcsolatok megteremtésének az igénye hozta létre a távközlést. A kapcsolatok magasabb szintű megteremtése igényelte a számítógépnek a kapcsolatteremtés folyamatába való belépését. Ez olyan jól sikerült, hogy ma már sem a számítástechnika nem tud meglenni a távközlő hálózatok felhasználása nélkül, sem a távközlés nem létezhet a számítástechnikától függetlenül. Ez utóbbi kettős kötést jelent, jelenti egyrészt a távközlési megoldásoknak a legkorszerűbb számítástechnikai módszerek nélküli élhetetlenségét, de jelenti egyúttal azt is, hogy a távközlés fogalomköre bővült - és egyre jelentősebben bővül - a számítástechnika kiszolgálásával. A távközlés és a számítástechnika tehát konvergál. Jelen könyv kísérlet arra, hogyan lehet, illetve hogyan kell ezt a közös szemléletet és tudásanyagot a terület szakemberei számára bemutatni. Tehát tartalmazza mindazt, amit a számítástechnikusnak ismernie kell a távközlő hálózatok felépítéséről, üzeméről, és nem tartalmazza teljességgel mindazt, amit a távközlési szakembernek tudnia kell a számítástechnikáról. Persze valahogy így kell megközelítenie a saját szakmáját, ha eleget kíván tenni a távközlést önmagát is jelentősen átformáló informatikai kihívásoknak. (És ha már kísérlet a szerző megköszöni mindenki szíves észrevételeit!) Az anyag kialakításában sokan segítségemre voltak A szemléletet dr. J. E. Flood előadásai alapozták meg. Utána meg kell említenem dr. Lilik Ferencet, aki ösztönző lehetőséget adott több, e szemléletet tovább alakító főiskolai tantárgy kidolgozására. A részletek formálásában segítségemre levő kedves kollégáim nevének felsorolásától eltekintenék, mert ők olyan sokan vannak, hogy teljességre nem törekedhetek, bizonyosan megfeledkeznék közülük néhányról, ezáltal bennük a megbántottság jogos érzetét keltve. Köszönöm dr. Kovács Magdának, hogy az anyag könyv formájában való megjelenésének az útját erőteljesen egyengette. És köszönöm dr. Lajtha Györgynek, aki hazai távközlőst formált belőlem, szemléletemet sokban befolyásolta és elvégezte az anyag szakmai lektorálását, ami nem is volt olyan könnyű feladat. Budapest, 2000 őszén, a Szerző