Térinformatika 4. [antikvár]

Részlet:"1. Bevezetés1. BevezetésAz adatbáziskezelés szervezés tantárgy keretén belül, az előző években elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretekre építve, az adatbázis tervezés elméletét, a relációs algebra alapjait, illetve a relációs adatbáziskezelők lekérdező nyelvét (SQL) és az Oracle adatbáziskezelő használatát (a teljesség igénye nélkül) ismertetjük. A könnyebb megértést számos minta példával ületve gyakorló feladattal igyekszünk megkönnyíteni.1.1.Adatbázis fogalmaAdatbázison köznapi értelemben valamely rendezett, valamilyen szisztéma szerint tárolt adatokat értünk, melyek nem feltétlenül számítógépen kerülnek tárolásra. Képzeljük el, hogy egy céghez naponta átlagban 20 levél érkezik. A cég irattárosa kellő adattárolási tapasztalat hiján a leveleket az irattár ajtajára vágott lyukon keresztül bedobja. Elképzelhető, hogy pár év eltelte után milyen reménytelen vállalkozás egy levelet megtalálni az irattárban. Ez az adathalmaz nem tekinthető adatbázisnak, ahhoz hogy adatbázis legyen nem elegendő a nagyszámú adat. Az adathalmaz csak akkor válik adatbázissá, ha az valamilyen rend szerint épül fel, mely lehetővé teszi az adatok értelmes kezelését. Természetesen ugyanazon adathalmazból többféle rendszerezés alapján alakíthatunk ki adatbázist. Például egy könyvtárban a könyveket rendezhetnénk a könyvek mérete vagy akár a szerző vagy szerzők testsúlya alapján. Ez már egy rendszert ad az adatok tárolásához. Ily módon minden könyv helye meghatározott. De bizonyára nehéz helyzetben lennénk, ha szerző és cím alapján próbálnánk meg előkeresni egy könyvet. Az adatok tárolásába bevitt rendszernek alkalmasnak kell lennie a leggyakrabban előforduló igények hatékony kielégítésére. Az adatbázisok mellé egy adatbáziskezelő rendszer (DBMS) is járul, mely az adatbázis vagy adatbázisok üzemeltetését biztosítja. Hagyományos adatbázis esetén ez a kezelő személyzet inteligenciájának része, elektronikus adatbázisok esetén pedig valamilyen szoftver.1.2.Történelmi áttekintésAzóta rendelkezünk adatbázisokkal, mióta írásban vagyunk képesek rögzíteni adatokat. Ez az ókorban történhetett akár kőtáblákra vagy papirusz tekercsekre. Az adatbázisok fejlettebb formái később a kartoték rendszerek lettek, melyek a számítógépek megjelenéséig az alapvető adatbázis rendszerek voltak. A számítástechnika hőskorában az 50-es 60-as években az adatok tárolása még lyukszalagon, lyukkártyán történt, az adatok közvetlenül nem voltak elérhetők a számítógép számára. A mágneses háttértárolók elterjedésével az adatok tárolása egyszerűbbé, elérésük hatékonyabbá vált. Ezekben az időkben még nem léteztek univerzális módszerek illetve rendszerek, melyek segítségével az adatbázisokkal kapcsolatos problémák nagy része általánosan megoldható lett volna."