A geodézia korszerű irányai [antikvár]

Előszó Az utóbbi időkben egyre gyakrabban támad bennünk az az érzés, hogy a Föld méretei viszonylagosan összezsugorodtak. Az interkontinentális légiközlekedés és birközlés fejlődése, valamint a tér kitágulása az űrkutatás révén okozza ezt. Mindezek az eredmények fokozódó követelményeket támasztanak a helymeghatározás tudományával szemben is, mind a meghatározandó méretek nagysága, mind a megkövetelt pontosság szempontjából. Ennek megfelelően rohamosan tökéletesedett mérőeszközeink teljesítőképessége is és finomsága is, s természetes következményként a korábban megengedhető közelitések módszereinkben és elvi alapjaikban már el nem tűrhető ellentmondásokra vezettek a feladatok megoldásakor. Az uj módszerek és műszerek mellett tehát uj felfogás, elvi megalapozás is szükségessé vált. Az ezekről szóló beszámolók, értekezések tarka összevisszaságban jelentek meg a nemzetközi irodalomban és elvétve a magyar geodéziai irodalomban is. A gyors változás ösz-szefoglaló, valamennyi uj módszert, műszert, elméletet rendszerező, a geodézia céljának elérésében játszó szerepe szerint megfelelő helyre illesztő mű megirására nem is nagyon kedvez. A Geodéziai automatizálás szakmérnöki tanfolyam keretébe beillesztett előadással és az anyagot összefoglaló jegyzettel a mutatkozó hiányon szeretnénk segiteni, megkisérelve az uj irányzatok és módszerek összefoglalását, egységes keretbe illesztését. A leirt módszereknek csak elvi alapjaira térhetünk ki az előadás szük keretei között, a részletek tekintetében az irodalmi összefoglalásban jelzett müvekre utalva. De e vázlatos utalásokból is, amelyek egy-egy módszer gyakorlati végrehajtására vonatkoznak, kivehető, hogy a geodézia korszerű feladatainak megoldásai bonyolult számitási müveleteket rejtenek magukban s igy a korszerű geodézia elengedhetetlen kelléke - sajátos uj méröeaz-