A magvas növények életmenete és alaktana [antikvár]

1. Bevezetés A magvas növények külső megjelenésüket tekintve bámulatra méltó és áttekinthetetlen változatosságot mutatnak. Minden műszer nélkül, a szemünkkel és egyszerű preparálás! munkával, esetleg egy kézinagyítóval könnyedén részesülhetünk e természeti csodákból. Lehet, hogy éppen az egyszerű megközelíthetősége miatt a növényszervezettan veszített népszerűségéből. A botanikusok közül is sokan az utóbbi évtizedek óriási technikai fejlődésének lehetőségeivel élve a sejtekben lejátszódó molekuláris folyamatok felé fordultak. Ezek a kutatásoK uralják napjainkban a biológiát. Nagyszerű eredményeiket hasznosítják a gyógyászatban, a mezőgazdaságban és az iparban is, amelyeknek mindannyian élvezői vagyunk. Az intelligens biológus azonban sosem felejti el, hogy a természetben az egyed, a szervezet van jelen. Ha a természet rendjét követjük, az egész nélkül a rész értelmét veszti. Szükség van tehát továbbra is a szervezetek megjelenését, formáját bemutató és vizsgáló kutatásokra, és ezeknek az ismereteknek a továbbadására is. A praktikus taxonómiai ismeretek még mindig alapvetően az alaktanra szorítkoznak, alapfogalmai nélkül elképzelhetetlen a növényismeret. Mindezeken túl a szerzők úgy gondolják, hogy a klasszikus botanika ezen részterületének tanulmányozása adhatja a legtöbb esztétikai éhnényt az arca érzékeny búvárko dónak. A jegyzet a növények életmeneteinek ismertetésével utal a növényvilágban megfigyelhető fontosabb evolúciós trendekre. A növényvilág evolúciós trendekre épülő morfológiai csoportjai a jegyzet hátsó fedőlapján található ábrán láthatók. Az ábrán bemutatott csoportok közül, ahogyan a jegyzet címe is muta^a, a magvas növényeket emeljük ki, azok diploid testének alaktanával foglaUco2:urLk. A szervrendszerenkénti tematikus tárgyalás előtt az alábbiakban egy típusnövényen áttekintjük a magvas növények alaktani vizsgálatához szükséges legfontosabb fogalmakat, szerveket, azok helyzetét. A magvas növények (Spermatophytonok) közös tulajdonsága, hogy a kitartó és egyben terjesztő szervük a mag. A magvas növényekhez két törzs, a nyitvatermők (Gymnospermatoph>'tonok) és a zár/atermők (Angiospermatophytonok) tartoznak. Ha ezen taxonokba tartozó növényekre gondolunk, felépítésük sok hasonlóságot mutat. Mindegyiküknek van hajtásrendszere, általánosan a föld felett, és gyökérzete, az esetek többségében a talajban. A hajtásrendszer tengely helyzetű (axilis), és oldal helyzetű (laterális) hajtásokból épül fel. A hajtás tengelye a szár, oldalszerv^ei a