Bővebb ismertető
BEVEZETÉSA Földön élettelen testekkel és élőlényekkel találkozunk. Élettelen test a talaj, a sokféle ásvány és kőzet, a levegő, a víz stb. Ezek vizsgálatával a fizika, a kémia, az ásványtan, a kőzettan, a földtan és a földrajz foglalkozik. Élőlények a növények, az állatok és az ember. Mind az élettelen testek, mind az élőlénj'^ek a természet részei. Azokat a tudományokat, amelyek velük foglalkoznak, természettudományoknah nevezzük.A természetben található élő vagy élettelen testek anyagait ugyanazon elemek alkotják. Elemi összetételük alapján tehát nem tudunk különbséget tenni köztük. Viszont, ha megvizsgáljuk az élettelen testek szerkezetét és az élőlények belső felépítését, és huzamosabb ideig tanulmányozzuk azokat, közöttük nagy eltéréseket tapasztalunk.Az élettelen testek mint pl. a fémek, a kőzetek stb. nem sejtes felépítésűek, és csak környezetükhői kiszakítva (elzárva) maradnak változatlanok.Valamennyi élőlényre azonban az jellemző, hogy testük parányi egységekből, sejtekből áll. A növényekben, állatokban és az emberben a végtelenül sok sejt meghatározott helyen meghatározott működést végez, egymással szervezett kapcsolatban van. Ezért mondhatjuk, hogy az élőlények szervezetek, organizmusok.Ha hosszabb ideig figyeljük az élőlényeket, azokon és azokban csupán az élőlényekre jellemző változásokat, ún. életjelenségeket észlelünk. A növény a talajból és a levegőből, az állat és az ember ugyancsak a környezetéből tápanyagokat vesz fel; az élőlények szervezetükből bizonyos anyagokat el is távolítanak. Az anyagfelvétel és az anyagleadás már élet jelenség: az anyagcsere. Élet-jelenség még a növekedés, a fejlődés, a mozgás, a környezet hatásainak a megérzése, tehát az ingerlékenység, és az utódok létrehozása; a szaporodás.Az élőlények élet jelenségeket csak addig mutatnak, amíg környezetükkel szoros kapcsolatban állnak. Környezetükhői kiszakítva elpusztulnak: vele elválaszthatatlan egységet képeznek.Az élőlényekkel a hiológiai tudományok: a növénytan, az állattan és az embertan foglalkoznak.