A Szovjetunió utódállamai [antikvár]

Részlet:A15 fliggctlen köztársaság földrajzi helyzete a 90-es évek során radikálisan megváltozott, de az alapvonások a múltban gyökereztek és még ma is az egymáshoz való viszony jelenti a meghatározó jelieget.Szovjemnió a Földünk legnagyobb kiterjedésű állama volt, a 22,4 millió km^-nyi területével a lakott szárazföld 1/6-át (16,6%-át) foglalta el. Az ország legészakibb (Cseljuszkin-fok) és a legdélibb pontja (Kuska) közötti távolság 4500 km. Anyugat-kelet irányú Idterjedése (Kalinyingrád és Gyezsnyev-fok között) közel 11 ezer km. Két kontinensre, Európa keleti és Ázsia északi részérc terjed. Az ország határainak hossza felülmúlta a 60 ezer km-t. Ennek 1/3-a szárazföld (12 országot érint) és 2/3-a tengeri határ.A hatalmas térség olyan tényező, amely a történelmi és gazdasági folyamatokban számos vonatkozásban éreztette hatását. Pl.: az 1920-as években a gazdasági blokád idején pozitív szerepet játszott, hiszen közepes nagyságú ország esetében a n^oigati hatalmak nagyobb eséllyel érték volna el céljulcat. Ugyanakkor a rendkívül nagy távolságok a termelési és szállítási kapcsolatok kiépítésénél tetemes kiadásokat jelentettek, ezért a termelés ésszerű területi ellielyezését a tervgazdálkodás kezdetétől állandóan kiemelten kezelték.Oroszország gazdaságföldrajzi fekvése Eurázsia északi peremén hosszú ideig periférikus elhelyezkedése és zártsága miatt kedvezötiennek számított. Az ókorban és a középkorban a nagy nemzetközi útvonalak csak egyes részeit érintették; aselyem-úf" Közép-Ázsián kereszriü vezetett, Nyugat-Európában pedig a Balti- és Fekete-tengeren, illetve ezek közvetítésével alakult ki jelentősebb kereskedelem. A XVm. századtól közvedenül is be mdott kapcsolódni a világkereskedelembe. A fiatal szovjet állam gazdaságföldrajzi helyzetét az 1920-as években a tőkés országok által szervezett gazdasági blokád határozta meg, amelynek érthetően számos hátránya volt, pl. a külkereskedelem alacsony szinten mozgott, a tenger nyújtotta előnyöket csak a partmenti hajózás céljából hasznosították, a gazdasági életet nagyfokú autarchiára kellett beállítani.