Ábrázoló geometriai példatár [antikvár]

Előszó az 1952. évi első kiadáshoz Az ábrázoló mértan az építészmérnök-képzés egyik legfontosabb alaptárgya. Jelen Példatár Dr. Zigány Ferenc Ábrázoló geometria című egyetemi tankönyvéhez az ábrázoló mértan gyakorlati felhasználására ad szakmai feladatokat. Anyagának legnagyobb részét az építész gyakorlatból veszi. Ezenkívül a Bevezetés ismerteti a rajzeszközökre vonatkozó tudnivalókat, az I. fejezet pedig a legfontosabb síkmértani szerkesztéseket. A kitűzött feladatokban szereplő tárgyak, építmények vagy épületrészeletek nem mindig elégítik ki — tervező építészi szempontból — az építészesztétikai vagy épületszerkezeti igényeket. Ennek oka az, hogy sokszor olyan formákat és arányokat kellett felvenni, amelyek a fenti szempontból ugyan kifogásolhatók, de az óhajtott szerkesztést rajtuk világosabban és érthetőbben lehetett bemutatni. Az épületszerkezeti részletek sokszor hiányoznak vagy leegyszerűsítettek azért, hogy az ábrázoló mértani szerkesztés ne legyen miattuk hosszadalmas, és az épületszerkezettani ismeretek hiánya a feladatok mértani megoldásánál ne okozzon nehézséget. Az építészi gyakorlat általában nem tünteti fel a tervrajzokban a képsíkrcndszer tengelyeit, nem alkalmaz betűjeleket stb, E példatár fokozatosan közeledik e gyakorlathoz. Eleinte megtartja az ábrázoló mértan szokásos jelöléseit és elnevezéseit, egye» későbbi feladatok azonban mind a jelölésekben, mind az elnevezésekben az építész g^^akorlathoz simulnak. Az elnevezésekkel kapcsolatban még megjegyezhető, hogy az első, második és harmadik kép helyett a példatár sokszor alaprajz, felülnézet, alulnézet ~ eiölnézet, főhomlokzat —, oldalnézet, oldalhomlokzat elnevezéseket használ, egyes esetekben a vetületeket metszetekkel helyetresíti. Az építész (és általában a műszaki) gyakorbt nézetnek nevezi az ábrázolandó tárgy merőleges vetületét. Ha a képsík vízszintes (tehát a vetítés iránya függőleges), akkor rendszerint kiteszik a nézet szó elé a felül va^^y alul szót, íe%- „felülnézet'', „alulnézet", a g;/a>orbt mindkettőt szokta alaprajznak k nevezm. Ha a képsík függí'leges fa vetítés vízszintes), és a kép az épület vagy más alakzat legjellemzőbb, legfontosabb oldalát niutatja, akkor csak a nézet szót használjuk, különösen, ha ugv-anabban az ábrában az alaprajz Cfeíükiézet; ís szerepel Ugyanilyen e-i^-ben mond a ?/akorlat fShoinlokza: helyett homlck^tot. A többi irányból vett nézeteknél mindig szerepel a megnevezésbe:: a vetítés irányát megadó telz^, pL jobb oldali vas-/ bal oldLt oldalnézet, da35 hcíml-izat. " A Példa:^r első része a felvétek adatskat tartalr:.azza, a rrAvyíú. ré^z a rj^egotóáts meretét sssvegben és ra-zzan- A lezfc^to^'sb a térbeli ^a rr^gcidás térbei: zordolatrüenetének; mezé-^és^^- -- eset-kl:>en szemléltető ibráikaí « igvekeríinV előseaítena, A Példatárat az ^szr^ln:, a^ az eb^ részben roe^-