Állatrendszertan [antikvár]

Juhász Lajos - Kozák Lajos_Állatrendszertan 3. Laposférgek törzse (Platyhelminthes) A laposférgek teste hosszúkás, vagy levélszerűen ellapuló, esetleg szalagszerű. Lehetnek élősködők, vagy szabadon élők is. Az előbbiek általában különleges szervekkel rendelkeznek, úgy mint horgok, tapadókorongok, akasztótüskék, szívókp:. A bsls,ő-^zeryeliL.fl_b-Qrizomtömlő és a bélcsatoma közötti úgynevezett parenchymában helyezkednek el. A légzőszervek és a keringési rendszer hiányzik, kiválasztószervük az elővesécske. Leginkább hímnő_s_^, az ivarszervek jól fejlettek, összetett felépítésűek. A szabadon élők általában közv^len fejlődéjüek, míg a _paraziták fejlődése gyakran közvetett, egy vagy néhány köztesgazdában valósul meg. Idegrendszerük háti, hasi és oldalsó agydúcokból, az ezekből kialakuló idegtörzsákből, valamint az azokat összekötő harántágakból áll. A fajismeret keretében mindössze néhány fontosabb fajjal ismerkedünk meg. A törzs egyébként több ezer fajt foglal magába. Osztály: Galandférgek (Cestoda) Többnyire ízekre tagolt, élősködő életmódot folytató laposférgek tartoznak ebbe az osztályba. Hosszúságuk pár mm-től több m-ig is terjedhet. A legtöbb faj ivaréretL formában a végleges gazda emésztőrendszerében élősködik. Testük három részre Jtagolódik: fej (scolex),jiyak és_az általában ízekből^álló féreglánc (strobila). A fejen többnyire a féreg rögzítését szolgáló hörgókáti tüskéket, szívókákat, ormáhyt talállink. A nyaki rész a féregláncot alkotó ízek kialakításáért felelős. Bélcsatomájuk nincs, a tápanyagokat ozmotikus úton, a kültakarón keresztül veszik fel. Általában hímnősek, az ivarszervek a féreglánc minden ízében kialakuhiak. Jellemz^ a kölcsönös megtermékenyítés, de az önmegtemékenyítés is előfordul. Szíjgalandféreg (Ligula intestinalis) Hosszúsága akár az 1 métert is elérheti. A feji rész nem fejlődik ki, a féreglánc tagoltsága alig látható. A kifejlett féreg halevö madarakban élősködik, míg a különböző lárvastádiumok rákokban, illetve halakban fejlődnek. Osztály; Közvetlen feilődésfi mételyek (Monogenea) Az ivarérett férgek leginkább Mak testfelületén és kopoltyúin élősködnek. Kis vagy közepes nagyságú mételyek (0,03-30 mm). A bélcsövük egyszerű lefutású, vakon végződő. Hímnősek. Kifejezetten gazdaspecifikusak. Természetes körülmények között általában nem okoznak bántalmat, de nagy tömegben a bőrfelületet, illetve a kopoltyúkat roncsolhatják.