Általános ásványtan [antikvár]

Bevezetés.Az ásvány a minket köriilvevö természet egyik legfontosabb a-nyaga, az ember termelő munkájának mindinkább elsőrendűvé váló a-lapja. Házaink, gépeink, eszkazeink egy jelentékeny részét ásványi anyagokból készitjük. A bányászat tárgya mindig valamely ásvány, vagy ásványkombináciő. A kohász és.gépész ásványi anyagokat dolgoz fel.Az ásvány a földkéregnek egynemű /homogéjn/ elegyrésze.'^"V^fOiaRg^eg^ugy^Ts kOzetekbő 1 ,~a'lgze~t"eF~pgTnigráBVáy^ böl állanak. A kőzet a földkéreg állandó kémiai éö ásványtani összetételű, többnyire nagy tömegben előforduló része. Az ásvány viszont a kőzeteknek /és igy a földkéregnek/ fizikai-kémiailag egynemű elegyrésze.Az egyneműség nemosMk szabadszemmel, hanem mikroszkóppal' is megállapítható egyneműséget jelent. Ugyanilyen egyneműség jellemzi a fizikai-kéjDxai heterogén rendszerek határfelületekkel f"" különült fázisait"is,Minthogy az ásvány a földkéreg részeg következik, hogy az ásvány* természeti folyamat által jött létre: mesterséges ásvány ninosj amit annak mondanán'üc,- az műtermék. RendszeTint a "^Idkéregnek csak a szilárd és folyékony elegyrészeit nevezzük ásványnak. A kőzetekbe zárt gázokat nem tekintjük ásványnak. Folyékony'ásvány pl. a termés ífigany és a viz.Minden ásványnak határozott belső szerkezete van és ennek kö-vetíreztében többé-kevésbbé határozott kémiai összetétele is,amely - az izomorf elegyedések miatt többnyire csak közelítő - kémiai képletben nyerhet kifejezést.Az ásványok sajátságjainak nagyrészét ma már belső finom szerkezetükből /helytelenül "atomszerkezat", rendszerint kristályszerkezet/ tudjuk levezetni. Ahhoz, hogy a kristályszerkezeteket és általában az anyag szerkezetét megérthessük, szükséges azonban előzőleg a geometriai kristálytan fogalmainak megismerése /l.rész/. Az egész kristályszerkezettan ugyanis a geometriai kristálytan fogalmai segítségével épül fel. Ezután foglalkozunk a kristályszerkezettel, az anyag szerkezetével általában és ezzel kapcsolatban az ?sv^yok kémlzmüsával /II,,, rész/ A szerkezet alapján megérthetjük az ásványok fontosabb fizikai salátságait /líl.rész/. A fizikai sajátságok közül az optikai sajátságokat, mint az ásványhatározás legfontosabb alapját, külön részletesebben tárgyaljuk /iV, réaz/.