Általános bakteriológia [antikvár]

Részlet a kötetből: BEVEZETÉS. A bakteriológia fogalma és tárgyköre. A bakteriológia, vagyis a baktériumokkal foglalkozó tudomány a természet nagy birodalmának legapróbb szervezeteivel ismertet meg. Neve e tudománynak görög szóból ered, amely annyit jelent, mint „bot" vagy „pálca", mert sok baktérium hosszúkás, vonalalakú, vagyis pálcához hasonló. A „baktérium" elnevezést parányi szervezetek némely alakjára már Ehrenberg is alkalmazta ugyan 1838-ban, ezeket még tévesen az állatvilágba sorozván, mint növényi lényeknek megjelölésére azonban legelőször egy francia orvos, Davaine használta 1863-ban és Cohn Nándor botanikus honosította meg 1875-ben a tudományos nyelvben. Nägelit, a jeles botanikust követve, a baktériumokat „hasadó gombák"-nak, „Schizomycetes"-nek is nevezik, mert oszlással, kettéválással szaporodnak. Ez az elnevezés azonban nem teljesen helyes, mert a baktériumok nem igazi gombák, csak több tekintetben nagyon közel állanak a legalsóbbrendű gombákhoz. Cohn Nándor azért a „baktérium" név mellett tört lándzsát s legfölebb annyit vélt megengedhetőnek, hogy a hasadással való szaporodás kifejezésére esetleg a „schizophyta" név használtassék. Minthogy a baktériumokon kívül még más apró szervezetek, és pedig a baktériumoknál valamivel fejlettebb növényi lények, valamint a mikroszkóppal sem látható úgynevezett ultramikroszkópi lények vagy filtrálható virusok, szintúgy egyes legalsóbbrendű állatok szintén okai lehetnek betegségeknek, illetőleg olyan chemiai folyamatoknak vagy biológiai változásoknak, mint amilyeneknek a baktériumok az előidézői: nagyon természetes, hogy a bakteriológia ezeket sem hagyhatta figyelmen kívül. Ez az oka, hogy a baktériumokon kívül némely betegséget okozó sarjadó- és fonálgombát, az utóbbiak közé tartozó penészgombák és a baktériumok között álló úgynevezett Streptothrix-féléket stb., az ultramikroszkópi szervezeteket, valamint némely protozoont is kénytelen volt tárgykörébe vonni.