Általános fizika - Mechanika II. [antikvár]

1. A MEREV TEST MOZGÁSA 4.1 Bevezetés Az előző fejezeÜDen pontrendszer mozgását vizsgáltuk. A pontrendszert ugy tekintettük, mint anyagi pontok együttesét, amelyre megfogalmaztuk a fontosabb dinamikai tételeket. Mind az anyagi pont, mind a pontrendszer absztrakció, modell, amellyel a valóságos testek mozgását bizonyos szempontból helyesen tudjuk leirni. Kiterjedt testek között vannak olyanok, amelyek mechanikai kölcsönhatások során nagyon kis deformációt szenvednek. Ezt a kis deformációt első közelitésben elhanyagolva, ugy tárgyalhatjuk a mozgást, hogy közben a test alakváltozásától eltekintünk. Az ilyen határesetre történő extrapolációból alakult ki a merev test fogalma. Merevnek nevezzük azt az elképzelt, idealizált testet, amelyre tetszőleges kölcsönhatás és mozgás során fennáll az, hogy közben bármely két pontjának távolsága állandó. Ilyen értelemben a merev test a valóságos testek egy csoportjának merev pontrendszerként definiált modellje. A merev test definícióját rövidebben a következőképpen adhatjuk meg: legyen a merev test tetszőleges két pontjának valamely 0 vonatkoztatási pontból vont helyzetvektora r^ és (1. 1 ábra). Bármely két pont közötti távolság állandó, azaz IIb - rj = = állandó. Könnyen belátható, hogy egy merev test helyzetét három, nem kollineáris (nem egy egyenesbe eső) pontjának koordinátáival jellemezhetjük. Ugyanis: egy pontjának rögzitése után a merev test pontjai gömbi mozgást végezhetnek. Ha a testnek egy másik pontját is rögzítjük, akkor a két fix ponton átmenő tengely körül még elfordulhat. A tengely egyenesen kívül fekvő, egyébként tetszőleges harmadik pontjának rögzítésével az egész test helyzetét megszabtuk. 1. 1 ábra - 3 -