Általános gazdasági földrajz I-II. [antikvár]

Qlső i-ész BEVEZEÍŐ I. A GAZDASÁGI-FÖLDRAJZ BLMÉLEÍl KÉRDÉSEI !„/ A gazaasági-f81dra.1z társadalmi alapjai AZ általános gazdasági-földrajz a gazdasági-földrajznak, mint tudománynak szerves része, ágazata és mint ilyen, táraadalom-tadományi diszciplína.A gazdasági-földrajz a mult század folyamán aa egységes burzsoá geográfiából fejlődött ki és vált többé-kevésbé megalapozott tudományos diszciplínává. Valóban önálló tadománavá azonban csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a Szovjetunióban, a marxizmus-leninizmus a-lapján fejlődhetett. Napjainkban, amikor az emberi társadalom megoszlik a kapitalista és a szocialista világrendszer között, igy a tudomány is, a gazdasági-földrajz és az általános gazdasági-földrajz i3 kettősséget mutat. Élesen meg kell kíilönböztethiink egymástól a kapitalista és a szocialista, azaz marqcieta gazdasági.» földrajzot. Tudományunk ilyen kettősségének oka az, hogy él tudományok helyzetét, társadalmi szerepét, a termelési viszonyokkal kapcsolatos tényezők határozzák meg. Melyek azok a legfontosabb, alaptényezők, amelyek valamely tudomány, igy a gazdasági-földrajz sajátosságait adott társadalmi formában és adott időpontban meghatározzák? Előszó r .: meghatározza a tudományok, igy a földrajzi tudományok táígyát, tartalmi mondanivalóját atb. a termelés, illetve a gazdasági alap, amely minden tudománnyal szemben meghatározott követelményekkel lép fel Az egységes burzsoá geográfia a XIX. században, a természettudományok rohamos fejlődésének időszakában vált tudománnyá, amikor szükségessé vált a világpiac elmélyülésével és kiszélesedésével a természet megismerése, a természet adta lehetőségek felkutatása a termelés erdekében. A termelés és a technika fejlődése határozta meg ebben az időben a természettudományok gyors fejlődését és a geográfia természettudományi jellegét. A ssázad végén,amikor megindult a finánctőke, a monopóliumok és a tőkekivitel nagyarányú kibontakozása» szükségessé vált a tőkekivitel érdekében a föld különböző országainak és területeinek gazdasági, politikai megismerése, a gyarmati extrapfropit és általában a monopolprofit biztosítása vé-gw'it Szüxseg volt továbbá egy olyan tudományra, amely nemcsak természettudományos, hanem gazdasági alapon is tárgyalja a föld különböző területeiről szóló ismereteket. Igy született meg a külbnbözá országokban, egymáótól függetlenül. 1357/s/Sze ;