Ásvány- és kőzettan [antikvár]

1. részÁLTALÁNOS ÁSVÁNYTAN AlapfogalmakAz ásvány a Föld szilárd kérgének szilárd vagy cseppfolyós, egynemű, természetes eredetű anyaga.Ez a meghatározás a következőket jelenti:1. Az ásvány egynemű: Legkisebb részeit is ugyanolyan kémiai elemek ugyanolyan arányú mennyisége épiti fel. Az ásványok lehetnek elemek vagy pedig vegyületek, mindkét esetben ki lehet fejezni az ásvány összetételét kémiai jellel, képlettel (pl. kősó NaCl, ortoklász-földpát KAlSi0).o oSok olyan ásvánnyal is találkozhatunk, amelynek összetételét bonyolultabb képle (OH)^képlettel fejezhetjük csak ki (pl. turmalin: Na(Mg,Fe)AK(BO)o b O O D lö'4'"2.Az ásvány természetes eredetű: nem soroljuk az ásványok fogalmába azokat az anyagokat, amelyeket nem természeti folyamatok, hanem a tudatos emberi beavatkozás hozott létre (műkő, salak, mesterségesen előállitott fémek stb.).3.Az ásványok szilárdak va^ cseppfolyósak: a Föld gázterének anyagait nem soroljuk az ásványok közé. Cseppfolyós ásvány is csak kettő van:a viz és a higany.A szilárd ásványok (miként a mesterséges szilárd testek is) tulnyo-mórészben kristályosak. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb alkotórészeik (atomok, ionok, molekulák) bizonyos rend (Icristályrács) szerint helyezkednek el, s azt is, hogy lehetőleg sik lapokkal határolt, jellegzetes mértani test alakját (kristályalakot) vesznek fel.Azokat az ásványokat, amelyeknek részecskéi rendezetlenül helyezkednek el, ennek megfelelően krlstályalakot sem vesznek fel, alaktalanoknak, amorfoknak mondjuk.