Ásványtan [antikvár]

Előszó Az "Ásványtan" cim alatt összeáUitott tananyag elsősorban a "közös Földtudomány alapképzésü", a harmadik tanévtől geológus, geofizikus, földrajz, meteorológus, térképész, stb, szakokra differenciálódó képzés céljait szolgálja. Jegyzetünk a közismert kézi és tankönyvek anyagát erősen redukált formában, de teljes szelvényben tartalrnazza, az egyes fejezet között ily-módon nagyobb aránytalanságok vannak. Összeállításánál az a vezérfonal vezetett, hogy elsősorban a nem geológus képzés szempontjait vegye alapul, és tartalmazza mindazon mineralógiai ismereteket, melyek a geológiához interdiszciplinárisán csatlakozó szakágazatok müveléséhez szükségesek. Az egy félév heti 1+1 órában (előadás-t-gyakorlat) meghatározott kollégium időkerete tul kevés ahhoz, hogy a jegyzet anyagát minden részletében érintse. Elsősorban az a cél, hogy rendelkezésre álljon egy teljes mineralógiai. spektrum. Ebből elsősorban arra az anyagra van szükség, amire a kőzettan, a geokémia, a földtan és a földrajzi kollégiumok ismétlések elkerülésével építhetnek, ezen felül a térképész és a meteorológus-szaknak mint minimális ismeretekre is szüksége van. Ezt kivánja a századunk természettudományos szemlélete is. A tárgy előadójának arra kell törekednie, hogy az un. "általános ásványtan" c. fejezetet a minimumra szorítsa, a "rendszeres ásványtant" pedig, mint a civilizációnk fejlődését meghatározó, ipari nyersanyaggal foglalkozó fejezetet demonstrált anyag kíséretében tárgyalja és ismertesse. A tananyag dinamikus földtani szemléletet tükröző keretbe van ágyazva, a három nagy földtani folyamat (magmás-üledékes-metamorf) mozzanataitköveti. A tárgyalás rendje látszólag nem mindig következetes, pl. a magmás folyamatok ásványképződését nem a magma kristályosodásának sorrendjében ismerteti egyrészt azért, hogy az un. kőzetalkotó ásványok egy helyre kerüljenek, másrészt ezek elemei geokémiailag is egy csoportba tar-tozn^. Ennek kivételével a többi elemek ásványai azért kerültek külön-külön alfejezetbe, mert nagyobb tömegű képződésük (érctelepek) kiemelten azonos folyamatban történik, együtt tárgyalásukat a geokémiai rokonságuk indokolja, Budapest, 1976. február 7