Bevezetés a kémiai analízisbe I-II. [antikvár]

BEVEZETÉS A kémiai analízis feladata egyrészt az anyagok alkotórészeinek (ionok, atomok vagy atomcsoportok) minőségi felismerése, másrészt ez alkotórészek viszonylagos mennyiségének meghatározása. Eszerint a kémiai analízis feladatköre két nagy részre osztható : 1. minőségi vagy kvalitatív analízis, 2. mennyiségi vagy kvantitatív analízis. 1. A minőségi (kvalitatív) analízis célja vegyületek, elegyek, vagy keverékek egyszerű, vagy összetett alkatrészeinek felismerése. Némely esetben, különösen homogén-anyagoknál, már a test fizikai sajátságaiból is következtethetünk annak összetételére. így pl. a vizsgált test halmazállapota, színe, szaga, kristályalakja, keménysége, főképen pedig ú. n. fizikai áUandói : fajsúlya, olvadáspontja, forráspontja stb. oly jellemző lehet, hogy nagy valószínűséggel azonosíthatjuk valamely ismert összetételű anyaggal. Szabatos és megbízható következtetést a test minőségi összetételére vonatkozóan azonban csak kémiai viselkedése alapján vonhatunk. E célból az anyagot ismert összetételű Jcéfnszerekkel, reagensekkel hozzní össze és megfigyeljük az eközben feUépő kémiai változásokat, reakciókat. Mivel még a finoman elporított és elkevert szilárd anyagok érintkezése sem teljes, és így közöttük teljesen végbemenő kémiai folyamat ritkán játszódik le, a reakciókat javarészt folyadékokban, főképen vizes oldatokban létesítjük. Ez esetben a reakcióval járó feltűnő kémiai változás leggyakrabban abból áll, hogy a vizsgált anyag egyik alkotórésze a kémszer valamelyik alkotórészével oldhatatlan vegyületté alakul és ez, mint csapadék kiválik, A csapadék színéből és más kémszerekkel, szemben tanúsított viselkedéséből következtetünk a keresett alkatrész minőségére. Más esetben a reakció gázfejlődéssel jár, ilyenkor a gáz fizikai és kémiai sajátságait figyeljük meg. Néha a kémszer az oldatban színváltozást hoz létre, mely bizonyos alkatrészek jelenlétére jellemző lehet, A száraz úton véghezvitt reakcióknál megfigyeljük a vizsgálandó anyag viselkedését a gázláng oxidáló vagy redukáló részében. Egyes anyagok a gázláng színét jellemző színűre festik, mások az izzó anyag fölé tartott hideg tárgyon jellemző viselkedésű verődéket idéznek elő. A keresett alkatrész felkutatása akkor sikerül gyorsan és kellő biztonsággal, ha az alkalmazott reakció jellemző és érzékeny. Jellemzőnek'nevezzak a kémiai reakciót akkor, ha a megfigyelhető változást csak egy bizonyos alkatrész létesítheti. így pl, a higany(II)kation jellemző kémszere a nátronlúg, mert ez csak a higany{II)ionok vizes oldatában okoz sárga csapadékot. Érzékeny a rekació, ha a vizsgálandó anyag nagyon kis mennyiségének vagy igen híg oldatának alkalmazásakor is élesen megfigyelhető változás áU elő. A klorid-ionok nagyon kis mennyisége is kimutatható AgNOg-tal, mert a keletkező AgCl csapadék még igen híg oldatban is észrevehető. Valamely reakció annál érzékenyebb, minél kevésbbé oldódik a reakció terméke az alkalmazott