Bevezetés a kémiai analízisbe II. [antikvár]

I. FEJEZET BEVEZETÉS Mennyiségi kémiai analízis A ínennyiségi kémiai analízis célja vegyületek, keverékek, vagy elegyek' minőségileg előzetesen jellemzett alkatrészei viszonylagos meniwiségének meghatározása. Míg a minőségi analízis arra adott feleletet, hogy-^ vizsgált anyag milyen alkatrészekből áll, addig, a mennyiségi analízis megmondja, hogy az anyag ez alkatrészekből mennyit, vagyis hány százalékot tartalmaz. A keresett alkatrész meghatározása csak egészen ritka esetben történhet úgy, hogy az alkatrészt elemi állapotban, tisztán leválasztjuk és súlyát megmérjük. Túlnyomórészt bizonyos kémiai, vagy fizikai-kémiai módszerekhez folyamodunk, melyek eredményéből számítás útján következtetünk az illető alkatrész mennyiségére. A meghatározás módja szerint tehát megkülönböztetünk kémiai és fizikai-kémiai módszereket. A mennyiségi analízis kémiai módszerei közvetve vagy közvetlenül a mérlegelésen alapszanak. A meghatározandó anyagon kémiai változásokat idézünk elő és a reagens térfogatából, vagy a reakciótermék súlyából következtetünk az alkatrész mennyiségére. Eszerint megkülönböztetünk térfogatos (titrimetriás, volumetriás) és súlyanálitikai (gravimetriás) módszereket. A mennyiségi analízis fizikai-kémiai módszerei igen sokfélék lehetnek. Mint legfontosabbakat megemlítjük közülük az elektrokémiai, kolorimet-riás, nefelometriás, spektroszkópos, és polarográfiás módszereket. E kötetben a mennyiségi kémiai analízis térfogatos módszereit ismertetjük. Térfogafos (tiícimeíriás) kémiai analízis A térfogatos kémiai analízis módszereinél a megmért vizsgálandó anyag •oldatához olyan ismert töménységű mérőoldatot adunk, mely a meghatározandó alkatrésszel gyorsan és teljesen végbemenő reakcióba lép. A fogott mérőoldat térfogatából (ritkábban súlyából) a keresett alkatrész mennyisége kiszámítható. A számítások elvégzésére a keresett alkatrész kémiai átalakulásához szükséges mérőoldat mennyiségét pontosan ismernünk kell, ezért a mérőoldatból éppen csak annyit kell alkalmaznunk, amennyi a reakció befejezéséhez szükséges. Ez csak akkor lehetséges, ha a reakció, amelyen a kérdéses módszer alapszik, egyértelműen és teljesen végbemegy, élesen végződik és befejeződése pontosan megfigyelhető. 1 Kémiai analízis II. rész — 109 — 3-3