Bevezetés a kémiai analízisbe II. [antikvár]

A mennyiségi kémiai analízis célja vegyülete, keverékek, vagy elegyek minőségileg előzetesen jellemzett alkatrészei viszonylagos mennyiségének meghatározása. Míg a minőségi analízis arra adott feleletet, hogy a vizsgált anyag milyen alkatrészekből áll, addig a mennyiségi analízis megmondja, hogy az anyag ez alkatrészekből mennyit, vagyis hány százalékot tartalmaz. A keresett alkatrész meghatározása csak egészen ritka esetben történhet úgy, hogy az alkatrészt elemi állapotban, tisztán leválasztjuk és súlyát megmérjük. Túlnyomórészt bizonyos kémiai, vagy fizikai-kémiai módszerekhez folyamodunk, melyek eredményéből számítás útján következtetünk az illető alkatrész mennyiségére. A meghatározás módja szerint tehát megkülönböztetünk kémiai és fizikai-kémiai módszereket. A mennyiségi analízis kémiai módszerei közvetve vagy közvetlenül a mérlegelésen alapszanak. A meghatározandó anyagon kémiai változásokat idézünk elő és a reagens térfogatából, vagy a reakciótermék súlyából következtetünk az alkatrész mennyiségére. Eszerint megkülönböztetünk térfogatos (titrimetriás, volumetriás) és súlyanalitikai (gravimetriás) módszereket. A mennyiségi analízis fizikai-kémiai módszerei igen sokfélék lehetnek.Mint legfontosabbakat megemlítjük közülük az elektrokémiai, kolorimetriás, nefelometriás, spektroszkópos, és polarográfiás módszereket. E kötetben a mennyiségi kémiai analízis térfogatos módszereit ismertetjük.