Csillagászati földrajz [antikvár]

A környezetünkben megfigyelhető számtalan földrajzi jelenség, földrajzi folyamat létrejöttének, kialakulásának végső okát a legtöbb esetben nem találjuk meg a földrajzi burokban. A soktényezős összefüggések hosszú láncának kiinduló pontja gyakran kozmikus térségben, elsősorban a Naprendszerben van. Valamennyi kozmikus tényező közül a Nap szerepe a döntő, hiszen sugárzása biztosítja a Föld energiaellátását, ezzel az élet kialakulásához és fennmaradásához szükséges feltételeket. Pl. bolygónk alakjával és mozgásaival együtt a napsugárzás alakítja ki Földünk gazdag változatosságú éghajlatát. Az éghajlat hatása viszont bonyolult összefüggésekben megmutatkozik a földrajzi környezetben, így természetesen ható tényezőként jelentkezik a társadalomnak gazdasági életében is. A földrajzi jelenségek és folyamatok megértését, az összefüggések meglátását a csillagászati földrajzi ismeretek alapozzák meg. A csillagászati földrajz anyagát nagyrészt a csillagászatból, a Világegyetem megismerésének tudományából meríti, de nem azonos a csillagászattal, hanem az általános természeti földrajz résztudományának: bevezetőjének, alapozó tudományának tekinthetjük. A Földet mint égiteste, nem önmagukban, hanem földi hatásukban vizsgálja, és feltárja a Világegyetemben mindenütt érvényesülő törvényszerűségek megjelenési formáit a Földdel kapcsolatban.