Fizika 11. [antikvár]

l 1. MECHANIKAI REZGÉSEK ÉS HULLÁMOK 1.1. A rezgőmozgás és jellemzői Ha egy felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk, majd a rugót megnyújtva kitérítjük egyensúlyi helyzetéből, akkor a rendszert magára hagyva a nehezék az egyensúlyi helyzet körül, két szélső között periodikus mozgást végez. Hasonlóan mozog a satuba fogott fűrészlap végére rögzített csavar, a hullámzó vízfelszínen úszó fadarab vagy az ingaóra ingáján található nehezék is. Ha a pontszerű test két szélső helyzet között periodikusan mozog, akkor mozgását rezgőmozgásnak nevezzük. A kiterjedt testek bizonyos mozgásait szintén rezgésnek nevezzük. Például a varrógéptű mérete nagyobb, mint a tű varrás közbeni elmozdulása, ezért nem tekinthető pontszerű testnek. A tű mozgását azonban mégis rezgőmozgásnak tekinthetjük, mivel minden egyes pontja ugyanúgy rezeg. Ha egy merev test két szélső helyzet között periodikusan ide-oda forog egy tengely körül, akkor mozgását forgási (torziós) rezgésnek nevezzük. Ilyen forgási rezgést végez például a hagyományos mechanikus órák járását vezérlő billegő is. A rugón rezgő test egyenes pályán, az ingaóra ingáján levő nehezék körpályán mozog, de a rezgő test pályája általában tetszőleges görbe lehet. Mi a továbbiakban többnyire csak olyan rezgésekkel foglalkozunk, amelyeknél a pálya egyenes, vagy annak tekinthető. Az egyenes pályán rezgő test mozgásának leírá- 5