Geomatematika [antikvár]

ILŐ97Ó Jelen munka célja, hogy a földtudományi és matematikai (elsősorban, valószínűségszámítási, matematikai statisztikai és hneáris algebrai) meggondolásokat egyesítő geo-matematikába nyújtson bevezető jellegű ismereteket. Nem véledenül szerepel a bevezető mondatban a „földtudományi" jelző. Napjainkban ugyanis a legáltalánosabb értelemben vett matematikai eljárások nemcsak a geológia (ahonnan a geomatematika „kinőtt"), hanem a hidrogeológia, valamint a környzettudomány kőzeteket érintő elemzéseinek is szerves részévé váltak. Ez a „beépülés" olyan sikeres volt, hogy pl. az USA-beh Environ-mental Protection Agency szervezet, mind a környezetvédelmi kárfelmérések, prognózisok, mind pedig az atomerőművek rádioaktív hulladékelhelyezési projektjeiben közetelező érvénnyel írta elő bizonyos geomatematikai eszközök alkalmazását. Tény, hogy ma Európában sem készülhet el egyetlen olyan nemzetközi ellenőrzés alló nemzeti vagy nemzetközi feldolgozás sem, amely ezeket az eljárásokat ne „rendszer szemléle-tűen" alkalmazná megállapításai kidolgozásához vagy azok alátámasztásához. Ez a „szükség" természetszerűen azt jelentette, hogy a hazai felsőoktatási szakemberképzésben is kiemelt jelentősége volt és van ennek a tárgynak. Szerencsére a geomatematika hazai megjelenése és „térhódítása" messze megelőzte ezt az oktatási „szükségességet". Füst Antal (1997) „Geostatisztika" című könyvének bevezetője részletesen foglalkozik egyebek mellett, nemcsak a hazai hanem a nemközi tudománytörténi vonatkozásokkal. A Szegedi Tudományegj'etem (korábban józsef Attila Tudományegyetem) geográfus képzésében a geomatematika (a geostatisztika mellett és nem vele összevonva) 1996-tól szerves része a földtan, geoinformatika és környezetkutató szakirányok tanmenetének. Jelen munka összeálUtásának alapját több minden képezte. Részben e tárgy oktatásában 1996-tól eltöltött idő, részben a Magj'ar Olajipari Részvénytársaság (MOL Csoport) (hazai és külföldi) szénhidrogén tárolóinak egy jelentős részében végzett modellezési munka, harmadrészt a Paksi Atomerőmű hulladékelhelyezési projektjeiben végzett tevékenység jelentette azokat a szakmai tapasztalatokat, amelyeken ez a könyv nyugszik. Ezek az alapok természetesen azonnal meghatározzák azok körét is akiknek a köszönetnyilvánítás szól. Mindenek előtt azoknak a Hallgatóknak, akik 1996-tól hol „végigszenvedték" hol „végigszórakozták" e kollégium előadásait, no és persze a vizsgát. Az ő reakcióik nagymértékben hozzájárultak az egyes fejezetek tömörebb vagy részletezőbb kidolgozásához. Azon kollégáimnak, akiktől a MOL-ban eltöltött idő alatt sokat tanultam, és akikkel sokat vitatkoztam. (Aki valaha is folytatott szakmai vitát olajmérnökkel tudja, hogy miről beszélek .) A Rádiokatív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaságnak, amelynek vezetői hozzájárultak ahhoz, hogy a számukra végzett munka eredményeit felhasználhassam e könj'v megírásában. No és persze nem utolsó sorban azoknak, akik környezetemben „kibírták" e könyv születését .