Hidrológia és hidrometria [antikvár]

ELŐSZÓA korszerű, tankönyvnek mint a Tankönyvkiadó Vállalat által eddig kiadott könyvek sikerei igazolták bizonyos mértékig a kézikönyv szerepét is be kell tölteni. Egyrészt, hogy a hallgatókat az előadási anyagon túlmenően önálló továbbképzésre serkentse, másrészt, hogy a gyakorlati életben felmerülő feladatok megoldásánál a fiatat mérnökök segítségére legyen. A kézikönyvhöz fűződő igények a tankönyvben természetesen nem elégíthetők ki maradék nélkül, mert a tárgykörrel éppen megismerkedő hallgatók számára a részletekben való elmélyülés megnehezítené az áttekintést.Ez a ))Hidrológia és hidrometria c. tankönyv is csak annyiban tartja szem előtt a kézikönyvhöz fűződő igényeket, hogy áttekintést nyújt a címben megjelölt tárgykör egész területéről, és nem elégszik meg az elméleti összefüggések ismertetésével, hanem a gyakrabban előforduló gyakorlati alkalmazásokra is kiterjeszkedik. Megírásánál arra törekedtem, hogy az olvasót bevezessem a hidrológia, hidrometria és hídrográfía sajátos gondolkodásmódjába, s korszerű eszközeivel és módszereivel, és nem utolsó sorban a szervezett hidrológiai kutatómunka eredményeinek gyakorlati célokra való felhasználásmódjaival megismertessem. Részletkérdések tárgyalásánál igyekeztem arra a mértékre szorítkozni, amit az elvégzendő feladat híánytalai^ megértése megkövetelt. További elmélyült vizsgálatok ismertetése az ajánlott irodalomban található. A szükséghez képest példákkal világítottam meg az elméleti eredményeket. A szorosabb értelemben vett tananyaghoz nem tartozó szövegrészek kezdetét a lap közepén található *, végét ** jelzi. ^A könyv beosztásánál az a szempont vezetett, hogy az egyes fejezetek bevezetéséhez szükséges fogalmak a megelőző fefezetekből már ismeretesek legyenek. Ezért az általános Bevezetés után az első helyet a hidrológia legfontosabb segédtudománya, a meteorológia foglalja el, hogy a hidrológiai körfolyamat tárgyalásához szükséges alapvető fogalmak (időjárási elemek és azok között a csapadék) szabatosan bevezethetők legyenek. A második rész a szűkebb értelemben vett h i d-r 0 ló gi a a hidrológiai körfolyamat általános ismertetése után elsősorban a felszíni vizekkel, majd a földalatti vizekkel, végül a teljesség kedvéért röviden a hidrológiai körfolyamat kezdő állomásával, a tengerrel foglalkozik. Külön fejezet szól az ember természetátalakító munkájának a hidrológiai körfolyamatra gyakorolt hatásáról. A harmadik rész, a hidrometria kimerítő felvilágosítást nyúft a vízfárási elemekre vonatkozó mérési eljárásokról, mérőeszközökről és műszerekről. Végül a negyedik részben, a hi dr o gr áfi áb an ö megfigyelési adatok gyakorlati célú feldolgozásának korszerű módszereit foglaltam össze.A könyv megírásánál igyekeztem a számomra hozzáférhető nemzetközi szakirodalom minél szélesebb körű felhasználásával teljessé tenni a hidrológia jelenlegi színvonaláról nyújtott képet. Különösen sokat merítettem M. A.V elik anov,1